|
 |
|
|
|
|
Havazás
Hópihék, kavargó, pillanatnyi
emberi sorsok!
Mondjátok, ki boldog
közü |
| 2023-01-09 00:19:02 |
|
|
|
 |
|
|
Zoltán
Havazás
Hópihék, kavargó, pillanatnyi
emberi sorsok!
Mondjátok, ki boldog
közü |
| 2021-12-18 22:42:26 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hópihék, kavargó, pillanatnyi
emberi sorsok!
Mondjátok, ki boldog
közületek?
K |
| 2020-01-10 19:54:34 |
|
|
|
 |
|
|
JÉKELY ZOLTÁN VERSEI
Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. - Budapest, 1982. március 20.) magyar író, költő, műfordí |
| 2019-03-25 20:00:01 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
csókolok,
míg ital nélkül részegen,
számon csókod lesz ékszerem.
Hídon és mégis víz alatt
bukdácsolunk, mint kis halak,
s ha egy-egy csókunk véget ért,
felbukkanunk lélegzetért.
Csókod parányi gyengeség,
a számon mégis oly erős,
hogy hónapokig rajta ég,
és mint valóság ott időz.
S ha jő reggel az ébredés, |
| 2018-08-04 11:16:54 |
|
|
|
|
|
|
csókolok,
míg ital nélkül részegen,
számon csókod lesz ékszerem.
Hídon és mégis víz alatt
bukdácsolunk, mint kis halak,
s ha egy-egy csókunk véget ért,
felbukkanunk lélegzetért.
Csókod parányi gyengeség,
a számon mégis oly erős,
hogy hónapokig rajta ég,
és mint valóság ott időz.
S ha jő reggel az ébredés, |
| 2018-03-14 10:17:20 |
|
|
|
 |
|
|
Zoltán:
Havazás...Hópihék, kavargó, pillanatnyi
emberi sorsok!
Mondjátok, ki boldog
közületek?
Ki földre hull, reátipornak;
az ereszen-maradt:
elolvad.
Felbukkanunk,
kavargunk jobbra-balra,
aztán fejünk a földre hajtva
visszahull újra ki-ki pornak.
|
| 2018-02-11 20:47:31 |
|
|
|
|
|
|
csókolok,
míg ital nélkül részegen,
számon csókod lesz ékszerem.
Hídon és mégis víz alatt
bukdácsolunk, mint kis halak,
s ha egy-egy csókunk véget ért,
felbukkanunk lélegzetért.
Csókod parányi gyengeség,
a számon mégis oly erős,
hogy hónapokig rajta ég,
és mint valóság ott időz.
S ha jő reggel az ébredés, |
| 2018-02-03 18:45:29 |
|
|
|
|
|
|
Hópihék, kavargó, pillanatnyi
emberi sorsok!
Mondjátok, ki boldog
közületek?
Ki földrehull, reátipornak;
az ereszen-maradt:
elolvad.
Felbukkanunk,
kavargunk jobbra-balra,
aztán fejünk a földrehajtva
visszahull újra ki-ki pornak.
|
| 2017-12-11 21:19:12 |
|
|
|
 |
|
|
Hópihék, kavargó, pillanatnyi
emberi sorsok!
Mondjátok, ki boldog
közületek?
Ki földrehull, reátipornak;
az ereszen-maradt:
elolvad.
Felbukkanunk,
kavargunk jobbra-balra,
aztán fejünk a földrehajtva
visszahull újra ki-ki pornak.
Jékely Zoltán
|
| 2017-04-18 22:55:17 |
|
|
|
 |
|
|
| lesüllyednek, és többé nincsenek. Mindannyian csupán ilyen csillogó valamicskék vagyunk, egy-egy parányi tajtékcsepp az idő hullámain, amelyek lent tovagördülnek a bizonytalan, ködös jövőbe. Felbukkanunk, körülnézünk, és mielőtt ráeszméltünk volna, máris ismét eltűnünk. Meg sem látni bennünket az idő nagy folyamában. És új meg új buborékok jönnek egyre. És amit a sorsunknak nevezü |
| 2017-04-12 18:15:49 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Jékely Zoltán, Kótzián Katalin, JÉKELY ZOLTÁN, álom útja, számon mégis, földre hajtva, sorsunknak nevezü, tovagördülnek, felbukkanunk, bukdácsolunk, földrehajtva, ráeszméltünk, lesüllyednek, bizonytalan, pillanatnyi, lélegzetért, tajtékcsepp, mindannyian, reátipornak, valamicskék, körülnézünk, földrehull, folyamában, visszahull, sorsunknak, közületek, |
|
|
|
