|
|
|
|
Ady Endre - Félhomályban
I.
Ott ültünk némán, édes félhomályban,
Te elmerengve s égő vágyban én.
Álmod hová szállt s kié volt a vágyam,
Titok maradt az, szívünk rejtekén.
Talán a mult viharzott át előtted
S előttem halkan tűnt fel a jelen...
...Neked talán már bántó, kínos álom |
2016-11-05 05:03:03 |
|
|
|
|
|
Cikk itt olvasható |
2013-02-13 22:09:34 |
|
|
|
|
|
forrón, ig |
2010-05-07 21:41:36 |
|
|
|
|
újjászületésén van túl, de világéletében kutya volt, a macska is örökké macska marad, az ember pedig emberként testesül meg újra meg újra. Ennek oka és magyarázata a természeti egyensőlyban keresendő.
Egy kérdés továbbra is megfontolandó: honnét jönnek a lelkek, és hová lesznek, miután befejezték földi életeik sorát? Valós lehetőségnek tûnik, hogy a lelki |
2009-06-16 01:03:52 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Dsida Jenő, mult viharzott, ember pedig, természeti egyensõ, kérdés továbbra, újjászületésén, megfontolandó, szerkesztésem, világéletében, félhomályban, kepfeltoltes, magyarázata, elmerengve, természeti, befejezték, kastélyban, shantilly, ragyogása, testvérhe, viharzott, emberként, olvasható, rejtekén, továbbra, mamócáék, keresend, |
|
|
|