|
 |
|
|
|
|
mi lent folyik:
Világ!
Most visszaadod!
Duplán, triplán,
százszorosan is
táncoltatod népemet?!
Állj, Világ, állj!
A kölcsönt
visszaadtad már!
Százszorosan,
ezerszeresen is,
hát megállj!
Állok most a romokon,
kérdezem:
Lesz-e még Hon?
Lesz-e még Hazám?
Vagy csak a sírha |
| 2023-09-24 21:00:47 |
|
|
|
 |
|
|
teszi,
Anyaszívet Ő szereti.
Élet-törvény itt is igaz:
Tied csak akkor a vigasz,
Istentől kit egykor kaptál,
Arra igényt nem tartottál,
Neki hogyha visszaadtad,
Sorsát szent kezébe raktad.
És ha Isten elvégezte
E nagy munkát életedbe',
A lábak még visszajönnek,
Néked mindent megköszönnek.
|
| 2022-07-14 21:23:25 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
szól.
Hallgass reám, s e néhány röpke szóra,
Bús arcomon kínok könnye pereg,
Ó mond az Úrnak drága égi rózsa,
S emlékeztesd, akit szeretsz, beteg.
A naimi ifjút anyjának visszaadtad,
A háromnapos holtat fölkeltetted,
Miért csalódnánk, akik benned bízunk,
Hiszen karod még nem rövidült meg.
Mert mindent, amit a kis királynő óhajt,
Va |
| 2022-07-11 10:11:02 |
|
|
|
 |
|
|
segítsen?
Aztán az imámat befelé mormoltam,
elmondtam némán is, csak úgy csendben, szótlan.
És lám, csoda történt, imám meghallgattad,
végre rád találtam, hitem visszaadtad!
Mert, aki megtalál, nincs boldogabb nála,
mert szívét kitölti szeretet és hála!
Rájöttem, hogy itt élsz a lelkembe zárva,
ezért nem lehetek magányos, vagy árva!
Ha |
| 2021-10-23 08:28:20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
hittem, hogy belehalok,
őszinte szívvel jöttél énfelém.
Köszönöm azt,
hogy könnyeket láttam a szemeden,
mert az a másik rossz volt velem,
ezzel az életem te visszaadtad nekem.
Jobb nem volt még énhozzám senki,
a neved a mosolyt jelenti.
A másiké könnyet hoz nékem,
de mégis csak őt szeretem.
Hát köszönöm azt,
hogy amikor árván |
| 2020-11-16 19:00:30 |
|
|
|
|
|
|
csak Veled!
Itt leszek, s megfogom kezed,
Remélem, jó leszek Neked.
Rab lettem. Érzelmek rabja.
Te lettél életem napja!
Melegséget hoztál, és fényt,
Visszaadtad az ég kékjét.
Bilincseim büszkén hordom!
Önként rabság, biztos kordon!
Együttlétünk minden napja
Madársereg csengő hangja.
Veled édes e kötöttség! |
| 2020-08-15 21:45:10 |
|
|
|
|
|
|
volt,
minden, mit bánat könnye öntözött,
de te ne feledj semmi örömöt,
szívedben építsen, mi egykor rombolt."
Igen, Uram. Dicsőség érte Néked,
hogy visszaadtad égi békességed,
s így élhetek kegyelmi éveket.
Lélekkel újul minden régi emlék,
szent asztalodnál így lehetek vendég.
Értem halálba adtad életed.
12. |
| 2020-06-09 20:08:45 |
|
|
|
|
|
|
hoztad a fényt,
Isteni szent titok,
Találkoznunk, de jó, hogy megadatott.
Köszönöm életem legszebb napját,
Mely csak Veled lehetett teljes,
- Visszaadtad mindazt,
- Amit más tönkretett.
VEL |
| 2020-05-25 21:00:17 |
|
|
|
|
|
|
fájdalmát,
s jó példát mutattál, hogy hogyan lehet,
bűn nélkül élni, a földi életet.
Gyógyítottál poklost, bénát, beteget,
kiűztél, gonosz démoni lelkeket,
holtaknak visszaadtad az életet,
mégis üldöztek, hívő hitetlenek.
Jóságos, szerető Isten lényeddel,
bűnös ember, nem tudott mit kezdeni,
hát gonoszul ítélkezett feletted, |
| 2019-01-16 17:00:15 |
|
|
|
|
|
|
szól.
Hallgass reám, s e néhány röpke szóra,
Bús arcomon kínok könnye pereg,
Ó mond az Úrnak drága égi rózsa,
S emlékeztesd, akit szeretsz, beteg.
A naimi ifjút anyjának visszaadtad,
A háromnapos holtat fölkeltetted,
Miért csalódnánk, akik benned bízunk,
Hiszen karod még nem rövidült meg.
Mert mindent, amit a kis királynő óhajt,
Va |
| 2019-01-09 18:05:41 |
|
|
|
 |
|
|
hallottam a hangodat.
Köszönöm, hogy felébresztettél,
oltárodhoz odavezettél.
Megmutattad a poklot, a mennyet,
a negatív erőket, hogy mire képesek.
Áldalak, hogy visszaadtad magamat,
látásomat, hallásomat, világomat.
Utat, mely a sötétségből kivezetett,
s a fény felé fordítottad tekintetem.
Magadhoz emeltél, Uram!
A szunnyadó kotta |
| 2018-03-16 16:18:45 |
|
|
|
 |
|
|
szerelmet hoznak, s reájuk
Visszatérni újra, félek
Egyikük haja a koronás fő
Ma is hiába csókot kérek
Befed a múlt és te gyalogolsz
Ájult szívemen újra,
Ki visszaadtad a Végtelent,
Hazánk a világ kútja...
Te gyalogolsz most a szívemben
Ereim sztyeppéin gyalogolsz át,
És védve-véded azt a névtelen,
Az elárvult ős Magyar Múz |
| 2018-02-15 15:34:46 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Torday Teodóra Éva, Szent Terézhez, Koszpek Ferenc, Illés Judit, Schvalm Rózsa, Varga Istvánné Kelemen, Erzsébet Istenemhez, Bornemisza Attila, Anyaszívet, Magyar Múz, nagy kaland, naimi ifjút, háromnapos holtat, imámat befelé, lelkembe zárva, mosolyt jelenti, másiké könnyet, földi életet, negatív erőket, sötétségből kivezetett, fény felé, szunnyadó kotta, világ kútja…, felébresztettél, meghallgattad, együttlétünk, |
|
|
|
