|
 |
|
|
|
|
engedd el soha.
Reszket a térdem, szédül a fejem,
gyenge vagyok, elgyávult, tétova,
ha elengedsz, megbotlom, elesem.
Fogd a kezem, add szíved melegét
fáradt testemnek, borzongó szívemnek,
elborította a hideg sötét,
és megfagyok, ha a kezed elenged.
Lásd, félve lépek, fogd meg a kezem,
szorítsd puha kezeddel melegen,
a s |
| 2024-04-11 21:02:14 |
|
|
|
 |
|
|
álmomba bújtam,
nem nehezül rám többé a múltam.
Nem bántja lelkemet gyűlölet, átok.
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.
Ellazult testemnek érzem a súlyát,
elhagyom életem fájdalmát, búját.
Sok szeretettel gondolok rátok!
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.
Szívemben |
| 2023-11-30 14:28:07 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
Vagyont, észt, szívet, álmot
Érte kockáztatok. Habár az ég szakad,
Megállok általa. Nem bánt, hogy már a nagy
Világ szűk lett nekem, és kardokat fen álnok
Ellen testemnek itt. Rajta, lihegjetek,
Haragvó gyűlölők, ontsátok véremet,
Tépjétek szét szegény testem, erőtlen éltem!
Mi üdv, ha e tagok láncától szabadon
Halálom által a Ke |
| 2023-10-06 07:17:33 |
|
|
|
 |
|
|
voltál.
S mikor hittem, újra hittem,
vélem együtt,
a lelkemért imádkoztál.
Köszönöm mit megmutattál.
Céltalanként, utat adtál.
Fejem felé fedelet,
vén testemnek kenyeret,
szomjam oltni, patakot,
mindent látnia a sötétbe,
királyt hozó csillagot.
Milyen jó, hogy megszülettél.
Egyszer régen, nagyon régen,
|
| 2023-04-19 20:45:22 |
|
|
|
|
|
|
|
|
megbocsátokValóságomból álmomba bújtam,
nem nehezül rám többé a múltam.
Nem bántja lelkemet gyűlölet, átok.
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.
Ellazult testemnek érzem a súlyát,
elhagyom életem fájdalmát, búját.
Sok szeretettel gondolok rátok!
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most me |
| 2023-03-16 11:38:11 |
|
|
|
|
|
|
| jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd puha ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szom |
| 2023-03-07 20:15:32 |
|
|
|
 |
|
|
| főszerepének végrehajtásával, atlantiszi feszülettel és munkahelyi üldözéssel, ahogyan egykor Atlantiszt felszámolták. Még ezen is túltettek, mert ledarálásnak mondott szétpüfölésével a testemnek atlantiszi aranyhalakat ünnepelnek az ünnepi tortájukon a nagypán utcai nemi csapások, atlantiszi földrengésével fogorvosaiknak a szájban, amik állandó embergyalázók, akár Románia Liptai |
| 2022-10-17 21:18:42 |
|
|
|
|
|
|
mondta, mondta, én gyermekem
Gyalud, vésőd végleg letedd!
A Tervet csak én ismerem,
Csak nekem van Mester-kezem!
Óh, mily balzsam a lelkemnek,
Újulása a testemnek!
Az én Megváltó Istenem,
Ő tett meg mindent érettem.
Ő faragja ki a hangszert,
Ő oldja ki mind a kényszert.
És amikor kész van vélem,
J |
| 2022-07-12 07:21:04 |
|
|
|
 |
|
|
voltál.
És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál.
És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában.
És neked, mert gyermeket szültél nekem.
És neked, mert lefogod majd puha ujjakkal a szemem.
És neked, mert kenyeret és bort adtál, m |
| 2022-03-04 08:50:35 |
|
|
|
|
|
|
Nagy László - Egy kék lepke...
Egy kék lepke, meg egy sárga
hőségben játszanak,
ezüstösen zúg a nyárfa,
testemnek árnyat ad.
Sárga tarlón árpakéve,
göndörke pára száll,
életünk arannyá érve,
ez a nyár: aranytál.
|
| 2021-06-07 10:30:11 |
|
|
|
|
|
|
Hűsítő harmatja.
Csábító mosolyom
Fagyasztó tilalma,
Gyönyörtől vonagló
Testemnek oltalma.
Sötétség elleni
Küzdelmem harcosa,
S múlandó életem
Mennyei vígasza.
|
| 2021-01-11 20:45:26 |
|
|
|
|
|
|
| ORTH LÁSZLÓ VERSEI III. Orth László, a tűzzel, szenvedéllyel, reményekkel teli 22 éves ercsi fiatalember még nem annyira ismert a |
| 2020-10-17 21:00:47 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Jánosházy György, Aranyosi Ervin, MOST MEGBOCSÁTOK, Eszenyi Matula István, Varga József, Orth László, Románia Liptai, Megváltó Istenem, Nagy László, ORTH LÁSZLÓ VERSEI III, szereplők sértegetése, hideg sötét, kezed elenged, lelkemért imádkoztál, világ elől, élet magányában, testemnek atlantiszi, ünnepi tortájukon, nagypán utcai, szétpüfölésével, végrehajtásával, fogorvosaiknak, földrengésével, szenvedéllyel, embergyalázók, valóságomból, |
|
|
|
