|
|
|
|
segít
óh` szépséged lázmérője: a hátgerinc!
Borzongok beléd,
messze még a harminc,
de ha jössz, kérdesz, nem ítélek,
hogy a szemeidben rejlő forró fáklya,
talpamnak mézes máglya,
vagy tán tenmagad érzéki gyertyalángja?
A. Lili
Szerele |
2016-04-24 12:25:34 |
|
|
|
|
észrevétlen
lopom magam a sötétben,
fejem egyre lejjebb hajtón
eregélek a sáncmarton.
A sánc mentén védten-védnek
takarnak a kerítések,
nem áll útba a sövény se:
- talpamnak jó ismerőse -,
réseiből kengyelt tartva
billent át a túloldalra.
Még a hold is cinkostársam,
azért les ki olykor-olykor,
mutatja, hogy nekem szurkol, |
2016-02-18 06:06:30 |
|
|
|
|
|
súrolta meg a durvaság. Én tudtam, merre jártam, mondta nekem a csend és az ég, mely burájának gerezdjei már eltűntek, és mondta a szívem és a visszhangtalan róna, a mélység, a magasság, és talpamnak az édes anyaföld. Csak az szomorított, miért tagadták le, ami igaz, és ha letagadták, miért nem szólt maga az Isten. Felnéztem az égre, ahol teste többi részét tarthatta, és tűnődtem, |
2015-05-30 09:38:45 |
|
|
|
|
nem
oda viszlek, csak odáig!
- Bátorság! - mondja Vergil', s mint a macskát, a nyakbőrömet becsippentve tart a szakadék fölött.
Lebegünk. Kapálózom, a talpamnak szilárd támasztékot keresve.
- Nyugalom! - mondja Vergil' - még foglak. De ölben már nem vihetlek. A hátamra sem csimpaszkodhatsz. Mert nem va |
2012-05-01 10:01:27 |
|
|
|
|
|
energiaspir�lt f�l �ve haszn�lom kb. napi 1 �r�t. Haszn�lat�n�l melegs�get �s bizserg�st �rzek a talpamn�l, amely �rezhet� a l�bam sz�r�n is. Haszn�lom m�g der�kf�j�sra, f�lz�g�s �s ciszt |
2011-01-26 21:29:41 |
|
|
|
|
feszül bőrön át.
Emlék elúszó felhőn könyöklő angyalokkal.
Megérzem a fákat, mint kertemen átfutó
fehér szarvasok csapatát.
Itt az örök, a sohase nyugvó föld
a talpamnak adja nedvei áramát.
Talpam televényt akar körme alá is.
Táncolni akar a láb.
A fű-zöld kalimpálásnak enged bokám.
Tagjaim hallgatóznak. Csípőm is hallja
a fa |
2010-05-01 10:31:50 |
|
|
|
|
lopom magam a sötétben,
fejem egyre lejjebb hajtón
eregélek a sáncmarton.
A sánc mentén védten-védnek
takarnak a kerítések,
nem áll útba a sövény se:
- talpamnak jó ismerőse -,
réseiből kengyelt tartva
billent át a túloldalra.
Még a hold is cinkostársam,
azért les ki olykor-olykor,
mutatja, hogy nekem szurkol, |
2009-04-07 20:07:28 |
|
|
|
|
magam a sötétben,
fejem egyre lejjebb hajtón
eregélek a sáncmarton.
A sánc mentén védten-védnek
takarnak a kerítések,
nem áll útba a sövény se:
- talpamnak jó ismerőse -,
réseiből kengyelt tartva
billent át a túloldalra.
Még a hold is cinkostársam,
azért les ki olykor-olykor,
mutatja, hogy nekem szurkol, |
2009-04-07 10:34:09 |
|
|
|
|
az oktató szavaiból mit sem értettem most is jó szívvel gondolok vissza arra a kedves, fiatal nebulóra aki szakszerű mozdulatokkal adott enyhülést gyaloglástól teljesen elgyötört talpamnak.
Azt azonban hogy egy tanuló és egy végzett, gyakorlott profi között mekkora a különbség test |
2008-11-23 14:32:30 |
|
|
|
|
magam a sötétben,
fejem egyre lejjebb hajtón
eregélek a sáncmarton.
A sánc mentén védten-védnek
takarnak a kerítések,
nem áll útba a sövény se:
- talpamnak jó ismerőse -,
réseiből kengyelt tartva
billent át a túloldalra,
Még a hold is cinkostársam,
azért les ki olykor-olykor,
mutatja, hogy nekem szurkol, |
2008-11-13 15:06:21 |
|
|
|
|
csúcsán,
A veszély végpontján.
Hány emeletnyire lebegek,
És merre a tető itt?
Felfelé nézek, lefelé nézek,
Nem látok imbolygó talpamnak támaszt.
Isten, kinek neve mint a jég, fagyaszt,
Bár anyanyelvemen szólítalak -
E megfoghatatlan néven túl
Van-e szó a bizonyosságra, |
2007-04-25 13:54:06 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Domokos Kázmér, Kányádi Sándor, Szabó Magda, Astrid Hjertenaes Andersen, mosoly országa, szemeidben rejlő, sánc mentén, visszhangtalan róna, édes anyaföld, nyakbőrömet becsippentve, szakadék fölött, talpamnak szilárd, sohase nyugvó, talpamnak adja, fű-zöld kalimpálásnak, oktató szavaiból, különbség test, veszély végpontján, csimpaszkodhatsz, visszhangtalan, megfoghatatlan, mozdulatokkal, kalimpálásnak, energiaspirál, anyanyelvemen, bizonyosságra, |
|
|
|