|
 |
|
|
ellágyul, szemérmes.
Mert mind hallgattak a szent szavára,
a három bölccsel elvonulnak, hosszan.
Tevére ülnek, öszvérre, szamárra.
Már én is köztük. Innen. Valahonnan.
A csend dalol, mikor a gyertyák lángja
gyönyörűséges fényességbe lobban.***** Bédné Marika : 2022 . 01 . 22 . 20 : 11 . ***** |
2022-01-22 20:11:32 |
|
|
 |
|
felkelő
nap a hegyet , völgyet , erdőt , s a mezőt .
Hol is találhatnék ennél szebb helyet ?
Hol a természetnek rajtam csüng szeme .
Itt legalább megnyugtat a csend , s amerre
csak járok mindenütt kedvemet lelem .
**********
Bédné Marika : 2021 . 06 . 14 . 13 : 56 - / saját versem /
|
2021-06-14 13:57:02 |
|
|
 |
|
János.
(1992)
SZERETEK VÁRNI RÁDEső kering az utcán, s idebent
a lámpa körül g |
2019-09-10 21:00:24 |
|
|
 |
|
|
reméltem.
Én nem tudok "halált megvetőn" élni,
félek, s féltem minden szerettemet,
de nem csak élőlényt. Erdőt, kórót, virágot,
e rémisztő és gyönyörű világot.
Kint hó van, csend és a szívemben
már ünnepekre készülődöm,
számot vetek az elmúlt évvel,
s reménykedve azon tűnődöm,
Te tudod azt, mit is kívánok:
hogy legyen a lelkemben b |
2019-08-14 15:30:38 |
|
|
 |
|
arcomba vág csontig fájva.
És mélyen a lelkemig hatol,
míg szívem lángnyelven dacol,
zuhanok, egy álom felkarol,
elringat, s lágy altatót dalol.
A csend a Te hangodon énekel,
nyúlok utánad, és nem érlek el,
kiáltok, de Téged nem érdekel,
a szívedben én már nem férek el.
Ott bent csak tél van és hideg, |
2018-12-07 21:51:46 |
|
|
 |
|
messzire...Nyugalomra, békére vágyom,
Távol a világtól, távol minden zajától,
Mert sok ez a borzalom,
Úgy érzem, nem bírom.
Elmennék messzire, hol
Csend honol a szívekben.
Ahol csak a madarak énekét hallhatom,
Sűrű lombok zizegő színpompáját láthatom,
S a csobogó vízesést csodálom.
Békét, csendet vágyó képz |
2018-05-23 20:01:20 |
|
|
 |
|
Csendes éj...
Rebegő pillámra most ül a nyugalom,
szivárványfürtben, színes léleklugason.
Ne űzd, ne zaklasd a reszkető erényem!
Mezítelenül kucorgok én - szerényen.
Lágy pókhálócsipkén megremeg a vágyam,
időtlen, jó érzés - hozzád ér a vállam,
csillagokat vet a nem szűnő izgalom,
ördögszekéren már nyargalok. - Irgalom!
|
2017-12-02 14:50:56 |
|
|
 |
|
őrizzük
emlékeink által,
Szeretteink lényét
ki nem hunyó lánggal.
Őket már a mennyben
angyalok vezetik.
Örök világosság,
fényeskedjék nekik!
Puha csend vigyázza
poraikat s álom.
Lehunyt szemeikre
örök béke szálljon!
Táncolnak a fények,
viasz-, s könnyek folynak,
Mécsláng az emlékük,
pedig |
2017-08-24 07:56:53 |
|
|
 |
|
százfele.
Jutott belőlük menyegzőre,
Lobogórúdra,
Koporsó fölé.
Azután csend lett, lehullott a hó,
S a téli rózsatő
Elrejtette fejét a föld alá.
Hiszitek-e,
Hogy az a sok-sok piros rózsa
E szegény, száraz indából fakadt?
| |
2016-10-30 15:39:04 |
|
|
 |
|
fedte lesz már mindenütt a környék,
a tóban sem buzog a nyáron fürge örvény.
Jégmárványt kap a kis út, s a tavacska széle,
s szép hó-szegély válik a kerítés díszére.
Csend borul a tájra, még oly soká' pitymallik,
némán vagyok én is, csak szívverésem hallik.
Egy festmény látványától babonázott lelkem
ez elképzelt világba vezetett el en |
2016-07-03 20:00:17 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Tarbay Ede, Adventtől Karácsonyig, Gergely Ágnes, Reményik Sándor, Monok Zsuzsanna, Bédné Marika, SZERETEK VÁRNI RÁD, várakozás gyertyáira, nyári napsugár, szent szavára, három bölccsel, csend dalol, gyertyák lángja, természetnek rajtam, lámpa körül, elmúlt évvel, lelkemig hatol, álom felkarol, madarak énekét, csobogó vízesést, reszkető erényem, téli rózsatő, nyáron fürge, tavacska széle, kerítés díszére, festmény látványától, |
|
|
|