|
|
|
|
mindent elhamvasztó éhségében,
a vágyak ősi ösztöne hajtja vérem,
édeni ritmusra lüktetve ringatod,
a bőrömbe harapja magát illatod.
Érintésed tűzvihar, testemen sistereg,
lángoló mézkelyhed vágyat gerjesztve pezseg,
a gyönyör fülledt fátyla uralja tudatod,
csurranó szenvedélyben lélegzem sóhajod.
Korlátok nélküli szabadság a sze |
2023-11-22 20:30:31 |
|
|
|
|
puskaporként tűnik el az éjbe,
izzik, repül csillag teli térbe...
Busóvigyor
bakszarvakkal,
vörös orral,
rőt kóchajjal
fahasábot
dob a tűzre,
sistereg a
nedv belőle,
ifjak, vének
kereplővel
nagy zajt csapnak
téltemetve.
Dereng már a fagyos, hideg határ,
pernye, hamu örvénylően szitál. | |
2023-02-20 00:29:03 |
|
|
|
|
|
színpompás pillangókkal,
bár nem pillesúlyú egyéniség.
Felhőkből fantáziafodrokat, fátylakat,
csokrokat kötögetek neki,
napfényflittert szórok a fejére,
csak úgy sistereg alkonyok és hajnalok
aranyló rosé-pezsgője,
az egészségére iszom.
Gyémántcsillagokkal pitykézem a plafont,
bár jobban szereti mulatók
műfényeibe belevetni |
2022-08-11 18:31:02 |
|
|
|
|
varjúmadár.VÁGY AZ ÉJSZAKÁBANFellobban a szikra,
szerelem szikrája,
sóhajoktól terhes
a vágy éjszakája.
Érzelmet mardosva
sistereg a lángja,
Forró tűzkarmait
a lelkekbe mártja...
Mire a |
2021-09-17 13:01:18 |
|
|
|
|
|
Alexandru Macedonski: Arany rondó
Olvadt arany forr,sistereg,
aranypor hull a gabonára,
arany a pásztorok juh-nyája,
szirmokra szórt-arany pereg.
Áradnak tőle mindenek,
csapong pogány -isten szárnya,-
olvadt arany forr,sistereg, |
2021-06-11 10:29:05 |
|
|
|
|
mindent felkavarva
s nem lesz erő, mi ellen áll nekem.
Tomboló tűzzel eltaposva mindent,
amíg kioltod perzselő tüzem,
mint tűz és víz, egymásba rohanva
amíg sisteregve, forrva megpihen.
Mára csikorgó, zúgó hideg tél jött.
jégbe borítva forrongó tüzem,
egyetlen jégcsapban eltemetve mindent,
míg égő fájdalmam benne megpihen. |
2021-01-22 19:00:33 |
|
|
|
|
tudja
hovatartozásnak.
Míg susog egy bús akkord
az árva hangszeren, s
dallama szétfolyik kottás füzeted
gyászos oldalán.
Megdermedt ujjad nyoma még sistereg
az elpattant húron,
utolsó szívdobbanásod
gyanútlan hajnalán. |
2020-10-12 21:00:55 |
|
|
|
|
lelkembe
égtek a képek, köztük
a fáradt, kopott,
régi dagerrotípiák,
évek százai keveregnek,
lámpa körül zsongnak
így a tarka lepkék,
fel-felvillannak és
sisteregve enyésznek el.
Mióta is utazom, mióta!
Közben gyűlnek egyre
képeim, s néha azt hiszem,
láttam már mindent,
minden örömöt és
minden szenvedést.
T |
2020-09-17 23:54:23 |
|
|
|
|
kenyérre.
Áldott búza: éltetsz !
De vajon mit talál
utánunk a jövő,
ha levág a halál?
6.
Az boldog most, aki fürödhet.
Lubickol az égben a Nap,
sisteregve freccsennek széjjel
tűz-testéről a sugarak.
Fürdik a nép folyóban, tóban,
ujjong, visong a sok gyerek,
bronzbarna testükről a hűs víz
ragyogó gyö |
2020-04-13 19:56:03 |
|
|
|
|
feketék, a dörgő pirosak.
Ez itt az élet karneváli tánca,
borzongató és édes iszonyat,
költőszivünk sok kendőzött alakja,
a képzeletünk lángoló sala |
2020-04-11 11:15:10 |
|
|
|
|
Aratáskor
Gyilkos nyílai záporoznak
a forró sugaraknak.
Forr, sistereg a levegő
s apám, anyám aratnak.
Hajnalban kelnek, ólmos testtel
s az ágyba már úgy esnek,
s mit kergetnek: a gondtalan
élet mindegyre messzebb!
Egykor én is mentem velük
a testet őrlő kínra.
Aszalt a nap s véresre mart
a tüskés szederi |
2020-03-19 22:05:43 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Fonyó Tamás, Wieszt Dóra, Lackfi János, Vörös Judit, Vörös Liliom, Meggyesi Éva, Maczkó Edit, Kálnay Adél, VÁGY AZ ÉJSZAKÁBAN, Alexandru Macedonski, bőrömbe harapja, gyönyör fülledt, egészségére iszom, vágy éjszakája, lelkekbe mártja, pásztorok juh-nyája, árva hangszeren, elpattant húron, tarka lepkék, boldog most, dörgő pirosak, élet karneváli, képzeletünk lángoló, forró sugaraknak, testet őrlő, tüskés szederi, |
|
|
|