|
|
|
|
ide-oda,
szomorúak nem tudnak lenni soha.
Szabadon szállnak az égbe
lelkükben mosolyogba mennek a fénybe.
Oly, tiszták, mint az ártatlan kis bárányok,
hozzájuk nem tapadnak az emberi kátrányok.
Bárcsak lehetnék én is madár,
egész nap ujjongva repkednék,és nem lenne több gondom már! |
2021-05-14 18:45:44 |
|
|
|
|
|
ide-oda,
szomorúak nem tudnak lenni soha.
Szabadon szállnak az égbe
lelkükben mosolyogba mennek a fénybe.
Oly tiszták, mint az ártatlan kis bárányok,
hozzájuk nem tapadnak az emberi kátrányok.
Bárcsak lehetnék én is madár,
egész nap ujjongva repkednék, és nem lenne több gondom már! |
2020-03-27 19:30:13 |
|
|
|
|
marad.
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.
Ma |
2019-12-29 20:00:36 |
|
|
|
|
|
múltunk már sárba ragadt rég:
nem sírnak az útszéli rögmadarak,
de várnak a fák, ha arra megyek még,
- bár életünk akkor is abba maradt.
Apám keze tán még földre tapadna,
s a húrtalan hangszeren szólna zene,
sár-haddal szemben is talpon maradna,
- de fedve az arca, s már csukva szeme.
Hallgatag földeken kopnak az évek:
térdi |
2019-10-26 20:30:22 |
|
|
|
|
TELEKES BÉLA VERSEITelekes Béla (1891-ig Klein, Felsőtelekes, 1873. május 4. - Budap |
2019-07-29 20:00:22 |
|
|
|
|
melegít.
Úgy szeretnék végre hozzád bújni,
hogy beszívhassam bőröd illatát,
ölelő, óvó karodba besimulni,
s érezni leheleted lágy fuvallatát!
Testedhez testem tapadna akkor,
forró ajkad végre megcsókolna,
s e szépséges, vágyott pillanatkor
szerelmem valóban a tied volna.
Csapongó álmaimban lásd, szeretlek.
Oly jó |
2019-04-09 19:00:25 |
|
|
|
|
ÜZENETE
"És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad."
Wass |
2016-05-14 20:00:29 |
|
|
|
|
diófának, kisunokám, vége.
Most is vihar, szél tépi, rázza
De állja a vihart Árpád vezér
Ezeréves, öreg diófája.
Kárpátoktól az Adriáig nyúlnak a gyökerek
Tapadnak a földre, hogy termés legyen
Az örök magyar szőlőhegyen,
Hogy élni tudjon: dió, levél, ágak ...
- Adj! Uram, elég erőt a harcos diófának!
Lehull ezer dió, m |
2016-03-03 22:30:13 |
|
|
|
|
melegít.
Úgy szeretnék végre hozzád bújni,
hogy beszívhassam bőröd illatát,
ölelő, óvó karodba besimulni,
s érezni leheleted lágy fuvallatát!
Testedhez testem tapadna akkor,
forró ajkad végre megcsókolna,
s e szépséges, vágyott pillanatkor
szerelmem valóban a tied volna.
Csapongó álmaimban lásd, szeretlek.
Oly jó |
2016-02-12 18:00:14 |
|
|
|
|
MEMENTOKit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad selymével kösd le a párod!
Források mentén nimfák kacagnak -
Hinár karokkal rája tapadnak...
S ha soká késel, majd nem találod.
Tárd ki karod, m |
2016-01-15 19:00:21 |
|
|
|
|
mindenestül, önmagából egy jókora darabot, az nem tékozol újra. Ha gyengülsz, magadra maradsz. Erőd még inkább elhagy. Erőddel pedig mosolyod, lényed. Lassan a többiek is. Mindenki a jóhoz tapadna. Félelmed pedig rád, az arcodra. Az utat mind egyedül járjuk. Legyünk páratlanul vagy párban: egyedül. Tudom, hogy fáj az egyedül. Fáj az együtt, mégis egyedül. Fáj az egyedül is együtt. |
2015-05-30 09:40:45 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Balassi Bálint, Wass Albert, Katona Bálint, Telekes Béla, Harcos Katalin, Alföldi Géza, Gyóni Géza, TELEKES BÉLA VERSEI, magyar gyász, emberi kátrányok, útszéli rögmadarak, húrtalan hangszeren, tied volna, vihart Árpád, örök magyar, harcos diófának, jókora darabot, jóhoz tapadna, utat mind, beszívhassam, imádkozzatok, apyrmfgttxgk, felsőtelekes, mindenkinek, megcsókolna, pillanatkor, |
|
|
|