Belépés
kalmanpiroska: Csak átlépsz
szavak.
Az elme meggondolja kétszer is
mit a szájnak kimondani szabad.
Mikor halványulnak már a fények
a szilaj láb óvatosan lépdel.
A völgyben szürke ködfátylakat
rongyokra tép az őszi szél széjjel.
A szíved megfáradt, nehéz,
mint betongerendák súlya,
s egy messzehangzó trombita
az utolsó takarodót fújja.
- Készül is minden b
2021-05-31 15:37:21
aranyoslila: Egyedül...
barát fényévekre jár,
mikor senki nincs, aki haza vár.

Mikor lődörgünk a semmi közepén,
s bolond szívünk semmit, semmit nem remél,
mert elveszett önbizalmunk rongyokra szakadt,
amit nem foltoz már be az önnön-akarat,

hisz, kit száműz magától eszeveszett sorsa,
annak nincs helye a túlélési sorba,
s majdan úgy tűnik el az élet nyom
2018-05-28 21:04:37
klarika47: Egyedül
barát fényévekre jár,
mikor senki nincs, aki haza vár.

Mikor lődörgünk a semmi közepén,
s bolond szívünk semmit, semmit nem remél,
mert elveszett önbizalmunk rongyokra szakadt,
amit nem foltoz már be az önnön-akarat,

hisz, kit száműz magától eszeveszett sorsa,
annak nincs helye a túlélési sorba,
s majdan úgy tűnik el az élet nyom
2018-04-28 09:34:30
foldinefehereva: Optimizmus?
Schopenhauer, Poe, Kierkegaard, Baudelaire, azt mondták, amit az őskíniak, a hinduk, az egyiptomiak, a görögök, az őskeresztények.
A tanítás hamar terjedt, és az életöröm-felfogást rongyokra tépte.
Ma már nagyobbára mindenki tudja, hogy semmi okunk sincs az élet szép, igaz, jó, nemes és vidám voltában hinni.
A dolog nem azon múlik, hogy arcunk megráncosodik, mint öt
2018-01-31 17:01:58
kirscha: Szép írások
Schoppenhauer, Poe, Kierkegaard, Baudelaire, azt mondták, amit az őskíniak, a hinduk, az egyiptomiak, a görögök, az őskeresztények.

A tanítás hamar terjedt, és az életöröm-felfogást rongyokra tépte.
Ma már nagyobbára mindenki tudja, hogy semmi okunk sincs az élet szép, igaz, jó, nemes és vidám voltában hinni.

A dolog nem azon múlik, hogy arcunk megráncos
2017-11-23 11:09:17
kkm: Dsida Jenő versei ( 1 )
Dsida Jenő

A föld és az ember megmaradÜzenem neked, ki egykoron asszonyom leszel:

Ráébredtem az elhivatásra.
Vigyázok magamra.
Táplálkozom, sétálok nagyokat, alszom, figyelem izmaimat.
Egészséges és tiszta vagyok.
Vidám, fénylő és bizakodó.

S ha nálad időz gondolatom,
teltnek, erősnek akarlak,
azt akar
2017-08-22 06:40:13
menusgabor: Komjáthy Jenő
életéhes Űr!
Elnyelni áhitoz mindent a Semmi,
Mindenki érzi: jobb nem is születni,
Ha úgyis minden semmiségbe dűl!

Megőszült a világ, kihalt a táj,
Minden rongyokra hullt vagy semmivé lett,
S ki mégis él, annak úgy fáj az élet,
Lehelni borzalom, mozdulni fáj.

Mily fájdalom! Nincs arra szín, se rím.
Minek a kezdet, hogyha meg
2017-04-20 18:00:10
bzsuzsanna: Amikor becsapottnak érezzük magunkat.
évek óta. Nehéz lerakni, megszabadulni, úgy őrizzük mintha féltenivalónk lenne ezekben a régi poros emlék-foszlányokban.

Már meggyőztem magamat, hogy nincs szükségem a régi "rongyokra" mert az emlékek is porosodnak,mint az összefércelt rongybabák. A papír kötegek, régen alvó történeteket őríznek helyettem. A fotókon még felismerhető a múló idő. Mennyi idilli szépség rej
2016-03-03 21:59:08
horvathnemagdi: Férfitől tallóztam
mesék csodaútján

Jöttünk mi is egykoron;

Emlékein úgy ül a Múlt,

Mint valami hegyorom.
Gyermekkor bársony palástja

Régen rongyokra szakadt,

Szemléljük a múlt ködében,

Mint tovatűnt szent nyarat.
Régi mesék csodakútja

Tán soha el nem apad,

Míg embers
2014-08-04 07:39:20
lnpeters: Régi mesék csodaútján
mesék csodaútján

Jöttünk mi is egykoron;

Emlékein úgy ül a Múlt,

Mint valami hegyorom.
Gyermekkor bársony palástja

Régen rongyokra szakadt,

Szemléljük a múlt ködében,

Mint tovatűnt szent nyarat.
Régi mesék csodakútja

Tán soha el nem apad,

Míg embers
2014-08-03 00:01:37
skorpiolilike: Albert Samain: Cleopátra
egy kéz zilálja a haját.

2

Az éj a Níluson lomhán száll szerteszét...
Látják a csillagok térdelni ottan őt,
sápadtan küldi el a félő szolganőt,
s rongyokra tépdesi fényes király-mezét.

Tornácán megfeszül, őrjöngve hentereg,
érett-gyümölcs-testén a vágy fuvalma száll,
mezítlenül fetreng! mint a tüzes nadály,
s isszák le
2014-02-10 12:47:28
monikazoli: H.C. Andersen- A len
Virágjában állt a len, kibontotta halványkék szirmait, amelyek olyan selymesek voltak, mint a légy szárnya, s még annál is finomabbak. A napsugarak meleg ujjai végigsimogatták a lent, a felhők esőt permeteztek rá, s ez éppolyan jót tett neki, mint a kisgyereknek a fürdés, és utána az édesanyja csókja - megszépül tőle a gyermek. A len is megszépült.

- Az emberek mind azt
2013-09-15 19:54:25
Oldal: 
Keresés


Üzenetek
Dsida Jenő, Komjáthy Jenő, Albert Samain, Andersen-, elme meggondolja, szájnak kimondani, völgyben szürke, őszi szél, szíved megfáradt, messzehangzó trombita, utolsó takarodót, semmi közepén, túlélési sorba, élet nyom, tanítás hamar, élet szép, ember megmarad, régi poros, összefércelt rongybabák, papír kötegek, múlt ködében, csillagok térdelni, félő szolganőt, vágy fuvalma, tüzes nadály, légy szárnya,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, API, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.