|
 |
|
|
|
|
A természet könyörtelen; nem hajlandó visszavonni virágait, illatfelhőit, muzsikáját és napsugarát az emberi aljasság miatt; földre sújtja az embert az isteni szépség és a társadalmi ocsmányság ellentétével. Nem kegyelmez; az embernek el kell viselnie a pillangó szárnyának, |
| 2024-04-22 16:35:20 |
|
|
|
|
|
|
öccsük, a kis Szeptember
Ősz apóval járnak-kelnek, őszi lombot festegetnek.
Nektek adok, gyerekek kicsi csöbröt s ecsetet.
Augusztus a Júliussal, kézen fogva Júniussal
napsugarat visznek, hoznak, s harmatot a virágoknak.
Ti meg, Tavasz gyermekei kaptok egy kis mesebeli
aranykürtöt.
S merre jártok, hol a kürtöt megfújjátok,
kivirul a margarét |
| 2024-04-02 15:30:37 |
|
|
|
|
|
|
|
|
A természet könyörtelen; nem hajlandó visszavonni virágait, illatfelhőit, muzsikáját és napsugarát az emberi aljasság miatt; földre sújtja az embert az isteni szépség és a társadalmi ocsmányság ellentétével. Nem kegyelmez; az embernek el kell viselnie a pillangó szárnyának, |
| 2024-02-27 17:26:37 |
|
|
|
 |
|
|
Sík Sándor: Februári napsugárAz ablak sarkán nézd ezt a tenyérnyi
Csiklandozó napsugarat.
Hogy fészkelődik: hol tudna beférni
A fekete papír alatt.
Oly félénken próbálkozik szegényke,
Olyan szemérmes, oly riadt |
| 2024-02-13 11:22:10 |
|
|
|
|
|
|
|
|
szemben fényben úszva,
Arany híd a Duna vizén,
Pillére az égre nyúlva.
Angyalok sétálnak ívén,
Lábuk a hullámokig ér.
Hídfőjénél őrök állnak.
Ők őrzik a napsugarat,
Fénykincsükre jól vigyáznak.
Fenntartják addig a hidat,
Míg egy angyal még áthalad.
A barátom kedves hídja
Csábítgat, mint méz a méhet.
Ragyog min |
| 2023-11-12 00:39:45 |
|
|
|
 |
|
|
SZERETŐJEKöszönöm, hogy sok órán
könnyeket töröltél,
szerelmed borítva rám,
annyira szerettél!
Vén szívem kertjébe is
virágot ültettél,
lelkem sötétjébe kis
napsugarat küldtél!
Sokáig rejtőzködtem,
elbújva a Holdra,
de mindhiába szöktem,
megkerestél újra!
Bánatdúlta arcomra
aranyport hintettél |
| 2023-09-24 21:00:47 |
|
|
|
|
|
|
magány szántotta éveket.
Helyette arcodra simítom,
A fűszálon rezgő harmatot,
Hajnalt lehelek homlokodra,
Lecsókolom rólad a tegnapot.
Fonok hajadba napsugarat,
Szemeidre fénylő csillagot,
És lágy hangú melódiákat,
Hozok neked az ajkamon.
Elringatlak téged szelíden,
Ahogy tó vize a csónakot,
Itt alszol majd a |
| 2023-08-10 12:06:36 |
|
|
|
|
|
|
még!
Hadd lássam, hogy elolvad a jég.
Szeretném látni még azt,
hogy a hó felett diadalmaskodik a tavasz.
Már csak egy kérésem maradt,
hogy érezzem még a forró napsugarat!
Utána elmegyek, megígérem,
csak azt akarom, hogy a nap tüze égessen még meg. |
| 2023-06-15 21:30:39 |
|
|
|
|
|
|
Már június és még alig élvezhettük a meleget, pedig olyan nagyon vágytam rá. Szeretem a hüvöskés reggeleket, a napsugarat, a madarak csicsergését. Jó ez a sok zöld, megnyugtatja az embereket, Holnap megint Egerbe megyek, ha arra jártok nézzétek meg ezt a kedves és szép kis |
| 2023-06-05 21:48:04 |
|
|
|
|
|
|
világot!Tamkó Sirató Károly: MÁRCIUSAz ég a felhőket lerázta
és diadalmas kékbe szépül,
kiömlő szőke szép hajadba
napsugarat fonjál be ékül.
Az arcod fúvasd meg a széllel,
hogy legyen friss, pir |
| 2023-03-02 19:00:55 |
|
|
|
 |
|
|
és
emlékezik:
látja új lombját
s a tavalyit!
Üzent a tavasz,
hogy jön megint,
és kezd a lélek
mozdulni, mint
a rügy a dermedt
kéreg alatt:
érzi az első
napsugarat,
szétnéz s a halálos
téli napok
után már az is öröme, hogy
mint az örökzöld
fagyöngyöt az ág,
élőnek látja
a bánatát. |
| 2023-01-30 08:01:03 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Iványi Mária, Nagy Ferenc, Torday Teodóra Éva, Grigo Zoltán, Hirth Éva, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató Károly, természet könyörtelen, emberi aljasság, isteni szépség, társadalmi ocsmányság, pillangó szárnyának, kürtöt megfújjátok, ablak sarkán, fekete papír, égre nyúlva, barátom kedves, fűszálon rezgő, kérésem maradt, forró napsugarat, hüvöskés reggeleket, madarak csicsergését, felhőket lerázta, arcod fúvasd, diadalmaskodik, fénykincsükre, |
|
|
|
