|
 |
|
|
|
|
| borította a Kömöge tetejét, s december közepén egy éjszaka két arasznyi hó hullott, beterített mindent, s mesevilágot varázsolt a környékre. Hurrá! - rohantunk vissza az ablaktól, s sarokba dobva az iskolatáskát, lázasan kezdtük szőni a szünidei terveket. Kertünk vége a hegyek lábáig nyúlott, s kukoricacsutkát cipőnkre kötve vígan siklottunk a havon. Csúszkálással, ródlizáss |
| 2023-12-21 21:30:33 |
|
|
|
|
|
|
|
|
őket.
- Mi bizonyítja, hogy az Isten szereti a szegényeket?
- ???
- Sokat teremtett belőlük.
- Mért alszik a rendőr kerek szobában?
- ???
- Azért hogy ne tudják sarokba szorítani!
- Miért élnek oly sokáig Skóciában az emberek?
- ???
- Mert drága a temetés.
Miért jobb egy kutya, mint a férfi?
- a kutya n |
| 2023-11-05 14:15:10 |
|
|
|
|
|
|
MARTON PÁL VERSEI |
| 2023-10-17 21:45:23 |
|
|
|
|
|
|
|
|
HIRTH ÉVA VERSEI
|
| 2023-06-15 21:30:39 |
|
|
|
|
|
|
esti iskolájában:
- Van házid?
- Van, tölthetek?...
Egy asszony együtt van a szeretőjével, mikor hallja, hogy nyílik az ajtó és hazajön a férje.
- Gyorsan, menj a sarokba! - kapkodva befújja a szeretőt babaolajjal és púdert fúj rá.
- Meg ne mozdulj, amíg nem szólok - súgta neki - csinálj úgy, mintha szobor lennél.
- Ó kedvesem - szól a férj, mik |
| 2023-05-22 21:00:02 |
|
|
|
|
|
|
MÁRCIUSSzilaj csikó, Március,
velem most a rétre fuss!
Kitrappolunk a szobából
zöld fűbe, hol
tavasz táncol,
medvebarna nagykabátom
vígan a sarokba vágom,
sutba dobva sál és sapka,
hajamban a szél szalagja,
rámzúdul a fényözön,
virágokba öltözöm.
Minden pezseg, nyüzsög, él;
nem volt, nem is lesz több tél |
| 2023-03-02 19:00:55 |
|
|
|
|
|
|
tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének áhítatba zöngve...
Csak a havas pusztán a néma csöndbe |
| 2022-12-23 19:45:47 |
|
|
|
|
|
|
drága asztalterítőre. Rossz szemmel nézte ezt a menye, és ezért korholta az idős embert. Karácsonykor azonban megelégelte a dolgot, és nem engedte a családi asztalhoz ülni. Így a nagypapa a sarokban ült le egy sámlira, ölbe vette a tányérját, és úgy evett.
Egy óvatlan pillanatban azonban kiesett az öléből a gyönyörű tányér, és tartalmával együtt leesett a konyha kövére, |
| 2022-12-22 12:30:25 |
|
|
|
|
|
|
Rossz szemmel nézte ezt a menye, és ezért rendszeresen korholta az idős embert.
Karácsonykor azonban megelégelte a dolgot, és nem engedte a családi asztalhoz ülni. Így a nagypapa a sarokban ült le egy sámlira, ölbe vette a tányérját, és úgy evett. Egy óvatlan pillanatban azonban kiesett az öléből a gyönyörű tányér, és tartalmával együtt leesett a konyha kövére, ami darabokra |
| 2022-12-21 19:30:33 |
|
|
|
|
|
|
ülök,
és gondolattalan gondokba merülök;
egybeolvadok az árnyékkal, meleggel,
a kályhámból ömlő langyos lehelettel,
s úgy érzem, más élő nincs is a szobába,
csak ez a sarokban guggoló vaskályha,
meg az égő lámpa.
El-elnézem olykor időtlen hosszasan
a vágtató csikóst a kályhám oldalán,
ahogy a mély árkon szilajon átrohan,
és s |
| 2022-11-21 21:00:34 |
|
|
|
|
|
|
ÉNEKEPereg, pereg a nyár vén szilvafaágról,
köd lepi a kazlat, könnyű, fehér sátor.
Fel-felvillan a tűz, száraz rőzse lobban,
seprűárnyék ugrál, táncol a sarokban.
Kora reggel óta üresek a házak,
csak a csetlő-botló gyermekek lármáznak.
Az emberek kinn a hideg földet szántják,
ökrök barna teste leheli a párát.| |
| 2022-09-20 19:00:49 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Nagy Ilona, Marton Pál, Hirth Éva, MARTON PÁL VERSEI, HIRTH ÉVA VERSEI, legszebb karácsonyi, szünidei terveket, hegyek lábáig, rendőr kerek, asszony együtt, szeretőt babaolajjal, rétre fuss, sarokba vágom, szél szalagja, percet édes, megfagyott mezőket, ének áhítatba, havas pusztán, néma csöndbe, idős embert, családi asztalhoz, óvatlan pillanatban, gyönyörű tányér, konyha kövére, kályhámból ömlő, sarokban guggoló, |
|
|
|
