|
 |
|
|
|
|
erdőben,
De már a Nap lemenőben,
Bagolykarmok készülőben,
Így az élet mit sem ér!
Sötét nyúló árnyak nyomán,
Riadt szemű pocok komán
Erőt vett a fáradtság.
Makkra lelve, leheverve,
Riad lelke, kínkeserve
Uhu van ott fenn a fán! |
| 2023-03-11 20:00:28 |
|
|
|
|
|
|
erdőben,
De már a Nap lemenőben,
Bagolykarmok készülőben,
Így az élet mit sem ér!
Sötét nyúló árnyak nyomán,
Riadt szemű pocok komán
Erőt vett a fáradtság.
Makkra lelve, leheverve,
Riad lelke, kínkeserve
Uhu van ott fenn a fán! |
| 2023-02-24 20:15:45 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
kincset a boldogságot ,
örökre szívedbe befogadod .
Elmúlik minden súlyos teher ,
mit eddig szíved cipelt , mindazt
amit szeretsz , amire vágytál , végre
a boldogságra lelve , önmagad lehetsz .
***********
 Bédné Marika : 2018 . 10 . 25 . 11 : 49 - / saját versem / |
| 2022-10-03 22:32:01 |
|
|
|
|
|
|
jeleket és csudákat, a melyeket cselekedett velem a felséges Isten, illendő dolognak tartom megjelenteni." (Dániel 3:32,)Október 21.
Füle Lajos: Ha dorgálsz is
Ha dorgálsz is, tedd azt vigasszal,
szólíts meleg, szelíd szavakkal!
Én is tudom: mentségem s |
| 2022-10-01 21:00:30 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| 2022-03-15 11:42:08 |
|
|
|
|
|
|
| ********* |
| 2022-03-02 14:05:15 |
|
|
|
|
|
|
JUHÁSZ SZILVIA VERSEI
JUHÁSZ SZILVIA VERSEIJuhász Szilvia ( Kisvárda, 1957. augusztus 25. - )| |
| 2021-12-09 20:30:36 |
|
|
|
|
|
|
TARSOLY BEKE TAMÁS VERSEI
|
| 2021-01-14 19:30:16 |
|
|
|
 |
|
|
Legalább erre a rövidke időre, még az ünnepek tartanak emelkedjünk el napi bosszankodásainktól, béküljünk meg kicsit sem könnyű Covi okozta helyzetünkkel. Lelki békére lelve várjuk a karácsonyi ünnepeket és szeressük egymást. |
| 2020-12-09 23:29:16 |
|
|
|
|
|
|
elfogódva
Törtetek népek sergin által,
Miként távol csillag lakója,
Kinek nincs kapcsa e világgal.
S érzem, hogy szívem miként dermed,
Bár déli nap tüzében járok,
Nem lelve sehol értő lelket,
Fagyos, lelketlen kővé válok.
A földön így, elkárhozottan,
Nyüzsgő tömegben néma árnyék:
Az égre nézek, hátha ottan
Egy honi |
| 2020-05-04 20:15:21 |
|
|
|
|
|
|
szava,
melynek a makacs pár mindjét figyelte,
míg haladt fáradatlan, nem pihenve,
ligetet bújt és bozót sűrűjét
kúszta át, végül ama helyre lelve,
hol a kéjenc Hölgy fogta kedvesét,
ölén nyugtatván a Vadóc álmos fejét.
Rózsaágyon hevert a Nő, akár ha
hőtől alélna, vagy bűn mámorától, |
| 2020-05-02 22:15:20 |
|
|
|
 |
|
|
szépen,
majd ellejti tündértáncát,
s lengeti a bűvös pálcát.
Varázsszavak hangolódnak,
véget vetve fagynak hónak,
forrás vize csilingelve,
nekiered vízre lelve.
Menekül a tél előle,
most kapunk csak új erőre,
szívünk örül, nagyot dobban,
télboszorkány összeroppan.
Bimbódzik a szép természet,
néz |
| 2020-03-12 16:15:33 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Ujvári Lajos, Füle Lajos, Megsebzett Világ, Juhász Szilvia, Tarsoly Beke Tamás, Palágyi Lajos, Edmund Spenser, Bédné Marika, JUHÁSZ SZILVIA VERSEI, TARSOLY BEKE TAMÁS VERSEI, boldogságra lelve, melyeket cselekedett, felséges Isten, rövidke időre, ünnepek tartanak, karácsonyi ünnepeket, égre nézek, kéjenc Hölgy, bűvös pálcát, szép természet, havannacsoport, elkárhozottan, télboszorkány, helyzetünkkel, varázsszavak, tündértáncát, |
|
|
|
