|
|
|
|
erényeit.
A mi szavunkat senki sem érti a világban. Titkunk van, mert kevesen vagyunk.
Itt é |
2023-11-16 07:30:36 |
|
|
|
|
kicsit. Ezután mindannyian beléptek a víkendház szobájába, és ott R. felszólította a sértettet, hogy vele közösüljön, mert ellenkező esetben erőszakot fognak alkalmazni. R. Tibor fenyegetését a többiek helyeselték, és ennek fejbólintással és integetéssel adtak kifejezést. Ezt követően Lovas István és K. János a helyiséget elhagyták, és annak ajtaját bezárták, illet& |
2018-06-10 09:26:58 |
|
|
|
|
|
megfoghatatlan, ködös istenképet kezdett imádni. (Már nem látja a Fényt, mert fokozatosan csukja le a "szemét", ez által istenképe is egyre homályosabb.) Azonban az isteniség (fényesség) lényege nem a mindenhatóságban, hanem a példamutatásban keresendő. Ami/aki képes példákkal szolgálni, az képes tanítani is.
Mindenki, akit felettünk állónak tartunk, a tanítónk, aki alat |
2016-09-11 08:03:05 |
|
|
|
|
kell rá gondolnia. Elég, ha a tükörbe néz. Mint hollót látja magát a kegyetlen fényben. A fájdalom. Elmúlt már. Csoszog tovább a tágas szobában - Túl nagy ez már nekem! A koszlott szőnyeg rojtjain elmélázva megáll, belekapaszkodik az asztal szélébe. Remegő kezével szorítja a hûvös fát. - Ezt hatvankettőben vettük. Ne gondolj rá! Kiszabadul egy tincs ősz ko |
2013-08-03 12:41:50 |
|
|
|
|
|
kényelmes civilek rukkolnak a kaszárnyák felé, akik eddig télen gondosan óvták ruházatukkal egészségüket. Mától kezdve az állam látja el őket ruházattal, élelemmel - csizmával, mentével, köpönyeggel, nadrággal. Az állam felel az egész¬séget védelmező ruha jóságáról, az életfolytonosságot fenntartó élelmezésről. Minden bizalmat és hálát megérdemel tehát a katonaság, hogy nem t |
2012-04-09 10:04:53 |
|
|
|
|
kocsi csontfehér bogárháta, az útpadkaporhanyó sötétszürke göröngyeinek sokasága, azén megmerevedettkezem a kormánykerék kemény fekete ívén, a homokszemeka kocsi padlójának recés gumiszőnyegén, füstréteg tapadrá mindenre, vastagodó füstréteg, ami lebegve hízik, sûrûsödik,ráragad a kocsi bogárhátára, mint valami nyákos lepedék, füstöshomály az emberek hátán, szürke n |
2011-11-23 20:23:36 |
|
|
|
|
állandó áramingadozástól el-elgyöngülőfényében eléggé elfárasztották percek alatt is a szemem ahhoz,hogy a kapernaumi százados, Jairus leánya, a naimi bûnös aszszonyvagy a kánai menyegző tizenöt, húsz vagy harminc soraután kioltsam a villanyt, és behunyt szemmel vagy a sötétbebámulva lássam magam elé az eseményeket, amik tán meg setorténtek, vagy ha mégis, hát máské |
2011-11-23 19:46:07 |
|
|
|
|
Amikor félreérthetetlenül feltettem a kérdést, úgy értve,amit mondott, hogy az adott ügy kapcsán hozott határozatomnakén magam is kárát láthatom, mosolyogva (bár már kevésbéjóindulatú mosollyal) megjegyezte, hogy baleset mindenkitérhet, mégpedig gyakran éppen túlbuzgóság miatt.Hozzátette, hogy eze |
2011-11-23 19:36:39 |
|
|
|
|
Ha errőla kérdésről nem lesz vita, gyorsan lebonyolódhat az ügy.Odakint tovább szirénázott a szél. Beleszagoltam a szoba száraz,levegőflen melegébe. Cigarettafüst és szőnyegtisztító vegyszerszaga keveredett benne.Flóra visszament az asztalhoz. Elnyomta a hamutartóban a csikket.- Továbbá . . . - Tárgyilagos volt a hangja, mintha magnetofonbeszélt volna a szájábó |
2011-11-23 19:24:09 |
|
|
|
|
ebédidőben, amikora kövér szerzetesek zsíroscsülökpörköltet falnak a refektóriumban. Nesztelen léptekkelhaladtam a főlépcső felé : lábam alatt ruganyos, tömött bordószőnyeg borította a körfolyosó csiszolt kőlapjait.A megyeháza zárt udvarának mélyéről frissen nyírott fû üdeIllata párázott föl hozzám. Kihajoltam a kőkorláton. Lent a pázsitonmo |
2011-11-23 19:12:25 |
|
|
|
|
alatt.
A török ide-oda forgatja a fejét. Ránéz a szürkére. A maga sötét pej kis lovát kantáron vezeti.
Most már látni, hogy a török csontos arcú, barna ember. A vállán diószínbarna köpönyeg. A fején tornyos, fehér süveg. A fél szeme be van kötve fehér kendővel. A másik szeme immáron a fa mellé kötött szürkét vizsgálja. Nem tetszik neki, az látszik az arca fintorgásá |
2011-05-17 17:33:09 |
|
|
|
|
fodrába'.
Sima tükrén a piros sugárok
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.
Ahol álltam, sárga föveny-szônyeg
Volt terítve, s tartott a mezônek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.
Túl a réten néma méltóságban
Magas er |
2011-01-10 19:14:36 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Petőfi Sándor, Lovas István, víkendház szobájába, többiek helyeselték, helyiséget elhagyták, példamutatásban keresendõ, képes tanítani, kegyetlen fényben, tágas szobában, koszlott szõ, asztal szélébe, tincs õ, piros sugárok, levágott sarju-rendek, réten néma, mindenhatóságban, példamutatásban, belekapaszkodik, megfoghatatlan, fejbólintással, felszólította, fenyegetését, integetéssel, slideplayer, homályosabb, mindannyian, |
|
|
|