|
|
|
|
Virágregék.
Téli zöld.
'Miért örűltök a tavasznak,
Földnek virágai!?
Ha ismét elhervadva fogtok
A sirba szállani!
Virágtalan fog állni a rét,
Lombatlan lesz az ág...
Mit ér a disz, ha hervadandó?
S a kurta ifjuság?
Mi haszna hordom én pirosló
Virágom, levelem?
Tavasz mindenható tündére!
Vagy ol |
2018-05-16 05:44:25 |
|
|
|
|
róla.
Harmadnapra jött aranka;
Nyomorultra nézni is kín!
Ezer szálu vékony inda, -
Tört, lombatlan és viaszszín.
Igy esengett, igy panaszlott,
Érve a rét hancsikához:
Nincs a földön maradásom,
Minden irt, bánt, üldöz, átkoz!
A szőlő s a kert v |
2018-05-03 04:23:41 |
|
|
|
|
|
Mihály
TÉLI ZÖLD.
'Miért örűltök a tavasznak,
Földnek virágai!?
Ha ismét elhervadva fogtok
A sirba szállani!
Virágtalan fog állni a rét,
Lombatlan lesz az ág...
Mit ér a disz, ha hervadandó?
S a kurta ifjuság?
Mi haszna hordom én pirosló
Virágom, levelem?
Tavasz mindenható tündére!
Vagy oltsd el éle |
2017-12-08 12:16:42 |
|
|
|
|
http://kephost.com/images/2017/10/22/Huseg03.jpg [/kep]
De a hűség, mint a harmat,
Mely belé az égből cseppen:
Szerelemnek rózsa-kelyhét
Tartja hosszan, nyitva szebben,
A lombatlan életfára
Mint az inda, ráfonódik;
Kisérőim elmaradtak...
Csak te hűség, kisérj holtig!
Mikor a föld gazdag, ifju,
S a ligetben lombos ág van |
2017-10-23 05:53:29 |
|
|
|
|
|
gyermekem!
Letört fájáról életemnek,
Letört az egyik lombos ág;
Enyészetes forró szelével
Sárgitja a kór másikát,
S ha még ez is... száradj ki |
2017-10-14 04:35:29 |
|
|
|
|
mindörökre
Felejti - búját, életét!
-------------
Olyan vagyok már én, mint a fa,
Mint az erdő lombatlan fája,
Melyen holló-sereg tanyázik,
S nem jár dalos madárka rája.
Örömim, e zengő madárkák,
Hogy el is hagyták szívemet!
Ott a bánat, e fekete |
2017-09-26 05:10:57 |
|
|
|
|
zöld
1853 Virágregék
'Miért örűltök a tavasznak,
Földnek virágai!?
Ha ismét elhervadva fogtok
A sirba szállani!
Virágtalan fog állni a rét,
Lombatlan lesz az ág...
Mit ér a disz, ha hervadandó?
S a kurta ifjuság?
Mi haszna hordom én pirosló
Virágom, levelem?
Tavasz mindenható tündére!
V |
2015-12-15 19:20:31 |
|
|
|
|
madárka
El nem felejti énekét;
Ne félj: az ember mindörökre
Felejti - búját, életét!
-------------
Olyan vagyok már én, mint a fa,
Mint az erdő lombatlan fája,
Melyen holló-sereg tanyázik,
S nem jár dalos madárka rája.
Örömim, e zengő madárkák,
Hogy el is hagyták szívemet!
Ott a bánat, e fekete
Hol |
2012-10-03 02:48:05 |
|
|
|
|
Reviczky Gyula
Az életből
A gólyák új honukba szállnak.
A nap ragyog, de már nem ég,
Az anya sírva gyászruhában
Virasztja meghalt gyermekét.
Lombatlan ágakon keresztül
Süvít a nedves őszi szél,
Az anya felzokog bujában:
-Kis angyalom, hová levél?
Itt hagytál, mint levél az ágat,
Erdőt a vándormadarak,
Elv |
2011-02-18 14:49:35 |
|
|
|
|
madàrka
El nem felejti énekét;
Ne félj: az ember mindörökre
Felejti - búját, életét!
.
-------------
.
Olyan vagyok már én, mint a fa,
Mint az erdő lombatlan fája,
Melyen holló-sereg tanyázik,
S nem jár dalos madàrka rája.
.
Örömim, e zengő madàrkák,
Hogy el is hagyták szívemet!
Ott a bánat, |
2011-01-08 22:43:06 |
|
|
|
|
Reviczky Gyula
Az életből
A gólyák új honukba szállnak.
A nap ragyog, de már nem ég,
Az anya sírva gyászruhában
Virasztja meghalt gyermekét.
Lombatlan ágakon keresztül
Süvít a nedves őszi szél,
Az anya felzokog bujában:
-Kis angyalom, hová levél?
Itt hagytál, mint levél az ágat,
Erdőt a vándormadarak,
Elv |
2010-12-04 05:57:31 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Tompa Mihály, Tompa Mihály Téli, TÉLI ZÖLD, Reviczky Gyula, sirba szállani, kurta ifjuság, földön maradásom, égből cseppen, lombatlan életfára, föld gazdag, ligetben lombos, egyik lombos, erdő lombatlan, ember mindörökre, anya sírva, nedves őszi, anya felzokog, vándormadarak, gyászruhában, szerelemnek, nyomorultra, hancsikához, harmadnapra, jégvirágok, virágregék, enyészetes, |
|
|
|