|
 |
|
|
|
|
tenni,
akit hazavárnak,
akiért aggódnak,
akiért könnyeket
hullatnak,
az a boldog ember!
Mert a boldogsághoz,
csak szeretet kell!
Ha nincs szeretet,
megdermed az élet!
Vége van, elpusztul,
már nem akar semmit!
Szeressünk, adjunk
boldogságot,
nem kell sokat tenni,
csak az egész Világot
magunkhoz ölelni!| |
| 2022-09-02 19:30:51 |
|
|
|
 |
|
|
egyre feljebb emelnek, kérlek, ne felejtsd el, hogy bűneid lefelé visznek a pokolba!
Aztán, ha nem elégít ki a zene, akkor egyre több alkoholt kívánsz majd, mígnem a lelked megdermed, és olyan érzéketlenné válsz, mint a kő.
Nem csoda hát, ha "békességed" van. Hiszen mindenkinek "békessége" van, ha már kőkeménnyé vált a szíve. Milyen nagy zivatar kell, hogy ér |
| 2022-08-04 19:51:46 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
Az élet nem attól szép, mert minden vágyad teljesül majd. Az a mese, melyet tudjuk jól, álmok írják, de a valósághoz semmi köze. Mert az élet bizony piszok nehéz, és néha bizony megdermed az ember lelke benne.
De aztán arra eszmélsz, hogy ismét mosoly van az arcodon, és érze |
| 2022-03-10 08:14:06 |
|
|
|
|
|
|
nékem
lélek-sugárzásban,
megmártózom benned,
s élek ragyogásban.
Kell ez a melegség,
mely belőled árad,
tégedet szeretni
szívem el nem fárad.
Hideg a külvilág,
fagyot lehel reám,
megdermedek tőle
és megnémul a szám,
de ha itt vagy nékem,
megolvadhat a jég...
Gyere hát, kedvesem,
ölelj át, ölelj még!
|
| 2021-09-08 21:00:32 |
|
|
|
|
|
|
|
|
csodás megállni
a szép hóesésben,
tisztulásra vágyva
egy álomtiszta térben.
Hulljál szép, fehér hó,
a kopár téli tájra.
Borits puha köpönyeget
a megdermedt világra.
Hófehér, szép világ
mesebeli álom,
végy körül, ölelj át,
tisztulásra vágyom... |
| 2021-02-07 20:00:53 |
|
|
|
|
|
|
szép,
Táncoljunk csillagok vakító fényében,
Hozd vissza lelkünkbe nyár melegét!
Ősz rozsdás levelei pajkosan kergetőzve,
Pörgős táncukat lejtve sorra elköszönnek,
Megdermedt hóban roppannak léptek,
Perceket nem számolom, csókodat kérem! |
| 2021-01-29 21:15:46 |
|
|
|
|
|
|
vagy!
Nem tökéletes senki sem.
Megbocsátottam minden bűnöd,
mégsem akarsz most látni sem.
Majd keresnél. Talán még sírsz is,
de már késő lesz, elmegyek,
megdermedt ködbe burkolózva,
akár a kóbor fellegek.
S akkor, mikor majd nem találsz már,
akkor érzed majd, mit jelent,
s mennyire fáj, hogy eldobtad magadtól
az eg |
| 2021-01-22 19:00:33 |
|
|
|
|
|
|
VARGA JÓZSEF VERSEIDr Varga József (Verőce, 1930. szeptember 17.) szlovéniai magyar nyugalmazott egyetemi tanár, pedagógus, író, költő, nyelvész.
|
| 2021-01-11 20:45:26 |
|
|
|
|
|
|
1924BESZÉLGETÉS A FÖLD ALATTA megdermedt föld alatt
két parányi búzamag
összesímul kedvesen. -
Az egyik szól csendesen:
,,Magtestvérem, nem jó élni.
Nem tudok már jót remél |
| 2020-05-22 21:30:04 |
|
|
|
|
|
|
GEBHARDT NÓRA VERSEIGebhardt Nóra (1989. november 27 - ) Öröm olvasni boldogságtól és fájdalomtól átitatott sorait, nagyo |
| 2020-05-18 21:30:05 |
|
|
|
|
|
|
TOKAJI MÁRTON VERSEITokaji Márton (Debrecen, 1940. szeptember 9. - Debrecen, 2014. március 31.) költő.
Az |
| 2020-03-15 22:30:26 |
|
|
|
|
|
|
SÁRKÖZI GYÖRGY VERSEI |
| 2020-02-19 22:30:23 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Pénzár Miklós Csaba, Vörös Judit, Posztós Lenke, Zsigai Klára, Meggyesi Éva, Varga József, Móra László, Gebhardt Nóra, Tokaji Márton, Sárközi György, VARGA JÓZSEF VERSEI, BESZÉLGETÉS FÖLD ALATT, GEBHARDT NÓRA VERSEI, TOKAJI MÁRTON VERSEI, SÁRKÖZI GYÖRGY VERSEI, egész Világot, lelked megdermed, valósághoz semmi, élet bizony, ember lelke, szép hóesésben, álomtiszta térben, kopár téli, megdermedt világra, kóbor fellegek, megdermedt föld, |
|
|
|
