|
 |
|
|
|
|
leültem, állni vágyom,
Hemperegni vetetlen ágyon,
Ha elindultam, megpihenni,...
Ha megpihentem, menni, menni.
Böjtre vágyom, ha van mit ennem.
Koplalok? Enni lenne kedvem.
Rágyújtani, ha nincs dohányom,
Ha éppen van, leszokni vágyom.
Ha van lakásom, más lakásra
Mindig csak egyre: másra, másra.
Lesnék idegen asszonyokra, |
| 2022-08-11 18:31:02 |
|
|
|
|
|
|
| IRODALOMBAN1. PROLÓGUSBORVERSEK, BORDALOKSok vers tanúsítja |
| 2022-07-07 19:30:45 |
|
|
|
|
|
|
|
|
GONDOLATOK A SZERETETRŐL1 ,,VIRÁGOK KÖZT VELED LENNI, TUDOM SZÉP VOLNA KEDVESEM" |
| 2020-11-04 22:30:49 |
|
|
|
|
|
|
megedzett,
Te se csüggedj bele,
Mindennek, amit szerzek,
Tiéd lesz a fele.
Vedd biztos menedékül
E ház tulsó felét,
Itt élhetsz bú, gond nélkül,
Mig uj kedv száll beléd.
Ha szennyét múlt időnek
Feledni akarod,
A tiszta szép jövőnek
Reményén andalogj.
S ha a jövendőt rútnak,
Szennyesnek képzeled, |
| 2020-05-04 20:15:21 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
"Föltámadott a tenger," - "A népek tengere;". Meg: "Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek" - "Az emberiségért valamit!"...". Majd: "Ha férfi vagy, légy férfi," "S ne hitvány gyönge báb," "Mit kény és kedv szerint lök" "A sors idébb-odább."
Akkor, nagyon jó érzés volt kimondani, amit gondoltunk. Apa kifejezetten jóságos volt velem a forradalom alatt, meg még egy kicsit utána |
| 2020-03-31 09:21:29 |
|
|
|
|
|
|
önnönmagán:
zsibongjatok bennem tovább ti kéken!
Így ballagjunk a dombok őszi hátán
makk-hullós útakon, ösvényeken,
arra, hol annyi közt aluszik árván,
aki most lesz mind kedvesebb nekem,
hideg földben, lassan agyagra válván.
E földet és e várost, melyet - ámbár
szent vérrel oltottak be századok,
hideg maradt, mint rózsaszín |
| 2019-03-25 20:00:01 |
|
|
|
|
|
|
karó minden óra,
Sötét vas-mázsák hullva, rengve
Verik a fájást a szivembe.
Tudom a kínnak múló sorsát
S olyan rövid volt egy nap eddig:
Víg elugrás bánattól kedvig.
Örülni is másként örültem,
Nemesebben, halkabban, jobban,
Holnapi könny a mosolyomban.
Szép, bölcs cserével cserélgettem
Kedvem torát és kedvem nászá |
| 2017-11-22 22:30:33 |
|
|
|
|
|
|
szerelem szeretetre vált
S az nem izgat, csak nyugodtan áld.
Röpkedésből kis fészkembe vont
S fogva tart ott a családi gond,
Nekem a dal ott is drága kincs,
Ámde kedvem többé dalra nincs!<
Budapesti Szemle. 1900.
|
| 2017-09-16 15:00:28 |
|
|
|
 |
|
|
látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Kertem nárcisokkal
Végig ű |
| 2017-06-19 13:47:12 |
|
|
|
|
|
|
reggel
ADD TOVÁBB!A szeretet az élet csodája,
nem tarthatod meg, add tovább!
Tegyél egy apró, kedves gesztust,
amitől szépül a világ. |
| 2016-12-04 18:00:26 |
|
|
|
|
|
|
verem!
Bizony, - pénzem ha odavész, -
Az ebnek is jobb sorsa lész!'
Megmozdúl az atyai sziv,
Felmelegűl mely volt hideg;
Ah, a sziv lenn is fáj, repes
Sorsán kedves övéinek!
Megnyílik a csukott ajak,
S szavai felhallatszanak:
«Jól van,...! ha már nem várhatod
Az Istentől a fizetést,
A határnál a fűz tövén |
| 2016-02-12 21:45:23 |
|
|
|
 |
|
|
fészkem volt ez a fa,
Oh mi sokszor pihentem alatta,
S olvasgattam egy nagy képes könyvben.
Ez a szellő, mely arcomra lebben,
E rezgő fény most is még a régi...
Gyermeki kedv édes szép emléki!
Hova pusztult a nagy kályha innen?
Mennyi boldog karácsont töltöttem,
Mig künn zugott, csattogott hó és szél,
Karszékében, vidám melegénél, |
| 2015-09-19 23:10:34 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Lackfi János, Palágyi Lajos, Jékely Zoltán, Lévay József, Aranyos Ervin, Tompa Mihály, GONDOLATOK SZERETETRŐL, VIRÁGOK KÖZT VELED LENNI, TUDOM SZÉP VOLNA KEDVESEM”, Budapesti Szemle, magyar irodalomban, tiszta szép, jövendőt rútnak, népek tengere, emberiségért valamit, sors idébb-odább, forradalom alatt, kicsit utána, dombok őszi, kínnak múló, családi gond, élet csodája, atyai sziv, sziv lenn, csukott ajak, nagy képes, |
|
|
|
