|
 |
|
|
|
|
fodrán, fodros tavakon kék
lánggal lobban az ég.
Száll a tavasz kibomolt hajjal, de a régi szabadság
angyala nem száll már vele, alszik a mélyben, a sárga
sárba fagyottan, alélt gyökerek közt fekszik aléltan,
nem lát fényt odalent, sem a cserjén pöndörödő kis
zöld levelek hadait nem látja, hiába! nem ébred.
Rab. S a rabok feketén gyűrűző va |
| 2014-04-17 20:12:54 |
|
|
|
|
|
|
karácsony volnék.
Viasz-szín, kén-sárga
mennybolt alatt járnék,
körülvenne kék-eres
halvány téli árnyék.
Kis ágat öntöznék
fönn a messze Holdban.
Fagyott cinkék helyébe
lefeküdnék holtan.
Csak sírnék, csak rínék,
ha karácsony volnék,
vagy legalább utolsó
fia-lánya volnék.
|
| 2013-12-02 15:17:50 |
|
|
|
|
|
|
|
|
is.
Szem-mosolyHiányoztam?
Nem voltam itt?
Talán épp az utcán
átfagy |
| 2013-11-20 14:15:57 |
|
|
|
 |
|
|
"csissz-csossz", hanem amelyik azt mondja, hogy "kopp-kopp".
Olyan is került, s két pár meleg harisnyával, nyiszlett vászonkendőkkel megbélelve nem is volt túlságosan nagy a dagadó, fagyott kis lábakra. "Kopp, kopp", keményen és önérzetesen koppantak a cipők a kőlépcsőkön, s nem tudom, a régi gazdájuk nem jobban örült-e nekik, mint az új.
Egy hétig nem láttam |
| 2012-04-04 07:21:43 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Farkas Anna, Nincs Cím, Boóday Sós Judit, tavasz kibomolt, régi szabadság, cserjén pöndörödő, rabok feketén, messze Holdban, régi gazdájuk, vászonkendőkkel, szeretettel, harisnyával, önérzetesen, kőlépcsőkön, körülvenne, túlságosan, megbélelve, hiányoztam, lefeküdnék, szabadság, karácsony, pöndörödő, nyiszlett, fagyottan, koppantak, mennybolt, |
|
|
|
