|
|
|
|
kinyílt,
kelleti még magát kicsit,
majd egy évre búcsút int.
Fák levelet szabnak megint,
árvácskák ezer színre színt
festenek - hitük szerint.
Az aranyeső színe mint
a napsugár, akként virít,
nyílni csábítja társait.
Orgona bontja ágait,
cifrázza buja fodrait.
Micsoda szépség újra itt!
Tulipán kövé |
2014-04-19 22:32:31 |
|
|
|
|
higgyetek neki,
Bár hangja összezúzhatja álmaitokat, amint puszta marad a kert az északi szél után. Mert a szeretet megkoronáz, de meg is feszít. Segíti növekedésteket, de meg is nyes. Felemelkedik a csúcsotokhoz, és megcirógatja napfényben fürdő legzsengébb ágaitokat, De leszáll földbe kapaszkodó gyökereitekhez is, és alapjaitokban ráz meg.
Kéveként magába g |
2013-10-09 06:30:29 |
|
|
|
|
|
behurczolkodtunk Egerbe - a széles káptalan-utczán
kicsiny temetési menet jött velem szemben.
Késő ősz volt már, a jegenyék körülöttem letarolva, szárazon állottak s nyúltak föl a verőfé-
nyes, de hideg égbe, a minoriták harangja zúgott, - gyermek voltam még és fáztam.
Reszkető kézzel vettem le a kalapot, a mint a menet közvetlen közelembe ért és a krizantinnal |
2013-10-04 12:12:17 |
|
|
|
|
érzemény;
S oly képet álmaimnak
Egy perce sem hozott,
Amellyel a meleg szív
Meg nem barátkozott.
Évek futának, s ismét
Látsz, oh kies patak!
De a regényes álmak
Mind elmaradtanak!
Az ábrándos fiúból
Baj-edzett férfi lett,
Ki csak mosolygni tud most
A mult idők felett.
De szólj: hogyan folyának
Azóta |
2012-10-03 02:48:05 |
|
|
|
|
|
homályos célzása, burkolt megjegyzése nyitja fel szemeinket, hogy mily drágalátos titkot hordunk szívünkben! Férfiak, akik féktelen ambíciót, olthatatlan becsvágyat, agyukban úgynevezett fölényes észt, szívükben rettenthetetlen bátorságot bírnak: ugyancsak visszafojtott lélegzettel szoktak kopogtatni a jósnő ajtaján életük kétséges órájában. Óbuda girbegurba utcáin, a külső József |
2012-05-01 14:55:59 |
|
|
|
|
ülik nászuk új sírhalmon.
Együtt bolygok véreimmel
Földtekénken szanaszéjjel.
Fölkeresek sok-sok zugot,
Amíg egyszer rád találok.
Könnyes párnán, holtsápadtan
Küzdesz kábán önmagaddal.
Melléd ülök, átkarollak,
Soha többé el nem hagylak.
Vert szívedben bánat, ha ég
- Mert t |
2011-02-19 07:47:03 |
|
|
|
|
üvölt. Erőszakos
keze az ablakunkat rázza.
Temessen el a sötétség?!
Szívednek csupán ez a vágya?
Bújj mellém! Halál angyala
köszörüli tűzfényes kardját.
Sóhaja hideg. Nem érzed?
A kínokat ma ingyen adják.
Tedd a szívemre tenyered.
Fejünk fölött a vész harákol.
Vonító, gonosz, f |
2011-02-19 07:45:07 |
|
|
|
|
ülik nászuk új sírhalmon.
Együtt bolygok véreimmel
Földtekénken szanaszéjjel.
Fölkeresek sok-sok zugot,
Amíg egyszer rád találok.
Könnyes párnán, holtsápadtan
Küzdesz kábán önmagaddal.
Melléd ülök, átkarollak,
Soha többé el nem hagylak.
Vert szívedben bánat, ha ég
- Mert t |
2010-07-01 07:34:11 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Ghostliness Dezső, Tompa Mihály, Antalík József, Százdi Sztakó Zsolt, évre búcsút, aranyeső színe, északi szél, szeretet megkoronáz, meleg szív, regényes álmak, ábrándos fiúból, mult idők, ablakunkat rázza, szívemre tenyered, vész harákol, növekedésteket, gyökereitekhez, alapjaitokban, összezúzhatja, csúcsotokhoz, felemelkedik, megcirógatja, elmaradtanak, barátkozott, legzsengébb, ghostliness, |
|
|
|