|
|
|
|
Hajdú Sára :Angyal “Arra gondoltam, elutaznék az égbe,
Oda, abba a távoli messzeségbe.
A mennyország kapuján bekopognék halkan,
Hátha lenne valaki, ki segíthetne rajtam.
.
Kinyitná az ajtót egy meseszép Angyal, |
2024-04-16 10:11:14 |
|
|
|
|
Paul Verlaine - Óvatosság
Csak halkan. Fogd kezem. Ülj le mellém ide,
ez óriás fa alá, melynek lombsátorában.
A hold cirógató fénye fehérlik lágyan,
Míg elfullad a szél végső lehelete.
Süsd le szemed. Csak ülj. Ne gondolj semmire.
Á |
2024-04-10 17:42:15 |
|
|
|
|
|
patvarba,
Nosza gyorsan a pitvarba!
S nekem ó jaj szegény fejem!
Hol is lészen az én hel |
2024-04-07 19:37:43 |
|
|
|
|
patvarba,
Nosza gyorsan a pitvarba!
S nekem ó jaj szegény fejem!
Hol is lészen az én hel |
2024-04-07 19:36:02 |
|
|
|
|
|
neveket,
akik tőlem messze mentek,
s akiket most szeretek.
Minden emlék, ha jó, ha rossz
ide bent pihen nálam.
Amíg élek, ezt mind magammal
cipelem mosollyal, halkan.
Lelkem mélyén összeáll
a gyönyörű élet, gyönyörű halál,
ami gyengéden ölel engem,
nem csalva meg magát.
Lelkem mélyén minden pillanat,
ami ide hozott, |
2024-04-07 11:54:22 |
|
|
|
|
illatából
sejti a szív, hogy itt a vég.
A seb szép csöndesen begyógyult,
- ó, angyalok, bús, kék szeme -
a seb már nem sajog, begyógyult,
- ó, halkan búgó, mély zene! -
a seb már régesrég begyógyult
és mintha mégis vérzene.
Valaki lépked, felfelé tart.
Bozót közt víg madársereg.
Valaki lassan fel |
2024-03-27 09:17:59 |
|
|
|
|
végig a törékeny deszkán. Ezért megálltak, a patak két partján, szemközt egymással, vágyódva és mosolyogva, s tétováztak, melyik induljon el a másik felé először?... Akkor a nő ezt mondotta, halkan és bensőségesen: ,,No, jere már!" A férfi felnézett e hangra, szemét dörzsölte, s visszament életébe, családjához és ott élt tovább, némán és csodálkozással szívében. Tudniillik, a nő i |
2024-03-23 16:03:22 |
|
|
|
|
este otthonunkban ültem egy tantestületi ülésen, gondolataim ismét a gyerekekre terelődtek. Ismét elképzeltem őket, ahogy utoljára láttam őket, amint búcsút intettek. Hallottam a hangjukat, halkan, izgatottan hívogatva. Aztán hangosabban hallottam a hangjukat. Csak képzelődtem? Nem, a hangjuk valódi volt! És berontottak az ajtón. "Anyu, apu, hazaértünk - hazaértünk!" És a karjaink |
2024-03-22 00:09:58 |
|
|
|
|
Gámentzy Eduárd - Írok egy darabka csendet
Írok egy darabka csendet,
Neked, hogy ne félj a zajban.
Másoknak nem jelent semmit,
Téged majd átölel halkan.
Írom, mert én is úgy félek.
Nem hallak...mert ahol járok,
Vasbeton-csi |
2024-03-17 16:22:56 |
|
|
|
|
Neked
Hogy sírva járkálok az éjszakán
És hajnalban részegen nevetek
Anyám! Fordulj félre, s ne gondolj reám.
Ha jönnek s mondják majd Neked
Hogy egymagámban halkan suttogok
S riadtan néznek rám az emberek
Ne hidd azért majd, hogy bolond vagyok.
Mert boldog vagyok olyankor Anyám,
Ha halott mezőt járok egymagám...
Felejts |
2024-03-16 20:45:30 |
|
|
|
|
tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában k |
2024-03-14 16:13:54 |
|
|
|
|
tükrén, az elfutó habban.
Tán ott alszik az öreg fűzek alján,
Hol szép álomra csalogat a pázsit,
S kopott házak közt, sok kis keskeny utcán
Elém lép halkan, s hirtelen megállít.
Sokat adott az élet, s sokat elvett,
És sokat járok ködben és sötétben,
De itt a Zala fűzesei mellett
Megfürdöm újra |
2024-03-10 08:51:45 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Hajdú Sára, Paul Verlaine, Papp Ádám, Dsida Jenő, Márai Sándor, Gámentzy Eduárd, Rejtő Jenő, Radnóti Miklós, Móra Magda, DEGRÉ ALAJOSNAK, darabka csendet, távoli messzeségbe, mennyország kapuján, meseszép Angyal, hold cirógató, szél végső, gyönyörű élet, törékeny deszkán, másik felé, férfi felnézett, tantestületi ülésen, gyerekekre terelődtek, hangjuk valódi, sírok közt, bakter előtte, gyárak udvarában, |
|
|
|