|
 |
|
|
|
|
?
szellőcimbalom
hangol venyigehúrokon;
hallod-e?,
kitárult égi ablakon
azúrkéken hömpölyög
felénk
március tavasz-szimfóniája
téli hó-fodor-csipkék
foszladoznak
madárhad fészkel a fákra,
örülhet, aki mindezt megérte;
táguló létterek,
csermely-dús remények
hóvirágszigetére
csábít, zenél,
minden ami fény |
| 2018-08-08 10:08:28 |
|
|
|
 |
|
|
amik átformálnak.
A tűz, amely úgy lángolt régen,
halvány lett, fénye megkopott,
csendesen hunyt ki, észrevétlen,
mára a csend lett megszokott.
Foszladoznak a régi szálak,
és mi hagyjuk veszni mindet,
barátaink már ritkán látnak
társaságban együtt minket.
Kihűlt a vágy, és messze szökött,
az érzelem már rég halott |
| 2017-11-25 19:42:36 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
| magába zárt, mint egy nagy, díszes, kőből faragott sírbolt, ahol nemzedékek csontjai enyésznek, régi asszonyok és férfiak szürke selyemből vagy fekete posztóból varrott halottasruhái foszladoznak. A csöndet is magába zárta, mint egy vallásos foglyot, aki aléltan enyészik a pincetömlöcben, szakállasan és rongyokban, penészesen és rothadt szalmán. Az emlékeket is magába zárta, a hal |
| 2013-06-11 16:24:36 |
|
|
|
 |
|
|
Előbb szakadoznak, foszladoznak, majd kisvártatva szövetségre lépnek. Persze a szövetséget felrúgják. Most meg elhatárolódnak egymástól. Ki tudja ezt követni?
Most már Árok Kornél sem kíván a libatolvajjal együtt működni. Értelme volt ezért kilépni az LMP-ből? Mit fog ehhez szólni a gazdi? Nem azért pénzeli az USA a nemzetárulókat, hogy azok finnyáskodjanak! Előre látható vol |
| 2013-04-05 06:39:28 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
| magába zárt, mint egy nagy, díszes, kőből faragott sírbolt, ahol nemzedékek csontjai enyésznek, régi asszonyok és férfiak szürke selyemből vagy fekete posztóból varrott halottasruhái foszladoznak. A csöndet is magába zárta, mint egy vallásos foglyot, aki aléltan enyészik a pincetömlöcben, szakállasan és rongyokban, penészesen és rothadt szalmán. Az emlékeket is magába zárta, a hal |
| 2012-12-07 17:08:47 |
|
|
|
 |
|
|
fulladoznak
örvénylenek szivárványok
mélybe nyílnak tarka árkok
elterül szélesen
olaj a tengeren
hulló tollak foszladoznak
fényes pénzek száradoznak
felhők nézik lesben állnak
sok színét a pusztulásnak
elnyúlik kéjesen
olaj a tengeren
|
| 2012-08-12 13:23:40 |
|
|
|
|
|
|
susogva suhanó vizeknek
Áttetsző ködpalástot
Öltött a csend.
Sötét köpenyben, egyedül,
Hallgatva állok, álmodón
Futó vizek felett.
A partok ködbe foszladoznak.
Köröskörül vizek, vizek.
Én éj vagyok az éjszakában.
Nem is tudom, az én köpenyem-é,
Amit rebbenni látok,
Vagy tán az éji köd?
Nem is tudom, |
| 2012-06-07 15:06:21 |
|
|
|
|
|
|
| de sikertelenül, és csak a szellemiség nélküli emberekre, az anyagi világ rabszolgáira volt hatással. Az álarcok, amit a bűnözők magukra öltöttek, az elmúlt évek eseményei folytán foszladoznak. Az emberi jogok bajnokaiból, a szabadság hirdetőiből, a jóléti társadalom megteremtőiből gyarmatosító tömeggyilkosok, elnyomók, diktátorok és a személyi szabadságjogokat két lábbal taposó s |
| 2012-05-07 21:33:54 |
|
|
|
|
|
|
http://kepfeltoltes.hu/120425/erd__www.kepfeltoltes.hu_.jpg [/kep]
Szeptember hűs hajnala virradt az erdőségre.
Az égen egy-egy fehér szegélyű felhő úszik, amit bíborcsíkkal övez a ráhulló napsugár; a földön hullámzó párák foszladoznak, amíg meg-megfekszik az erdő tisztásait.
Harmat van mindenütt.
A magas, száraz avarfű meghajlítja nyirkos der |
| 2012-04-25 10:19:53 |
|
|
|
 |
|
|
Száguldás
Széles mezők távolodnak
Párás alkony bíborában
Romos tanyák roskadoznak
Poros síkság távolában
Rohanok múlt honvágyak
Búcsút intő mámorában
Emlékek foszladoznak
Porlepte lét múlásában
Szabadelvek megrohannak
Száguldva a pusztaságban
Így szeretnék ejtőzni majd
Pihe könnyű elmúlásban.
|
| 2011-11-17 15:19:04 |
|
|
|
|
|
|
ismersz.
Én megálmodtalak téged,
te megálmodtál engem,
s az álmainkat valóságnak
hittük mind a ketten...
Gombot varrtál...
Rongyos álmaid foszladoznak.
Mért vacogsz, mondd csak, ennyire?
Nálad volt a tű, a cérna,
s te gombot varrtál a semmire...
Pillanat
Úgy érzem, mindig itt marad
velem a fá |
| 2011-11-02 12:32:37 |
|
|
|
 |
|
|
Én megálmodtalak téged,
te megálmodtál engem,
s az álmainkat valóságnak
hittük mind a ketten...
Gombot varrtál...
Rongyos álmaid foszladoznak.
Mért vacogsz, mondd csak, ennyire?
Nálad volt a tű, a cérna,
s te gombot varrtál a semmire...
Pillanat
Úgy érzem, mindig itt marad
velem a |
| 2011-10-14 12:57:13 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Koosán Ildikó, Lupsánné Kovács Eta, Árok Kornél, kollektív tudat, csend lett, régi szálak, vallásos foglyot, szövetséget felrúgják, libatolvajjal együtt, partok ködbe, szellemiség nélküli, anyagi világ, bűnözők magukra, elmúlt évek, emberi jogok, szabadság hirdetőiből, jóléti társadalom, személyi szabadságjogokat, álmainkat valóságnak, hóvirágszigetére, szabadságjogokat, finnyáskodjanak, pincetömlöcben, elhatárolódnak, megteremtőiből, szellőcimbalom, |
|
|
|
