|
|
|
|
Hogy aztán elmenjek a Tejútra vele,
S ha a Medve és a Kaszás megengedik,
Kocsikázzak rajta estétől reggelig.
De, sok csoda volt ám ég és föld között is!
Figyelhettem őket reggeltől napestig.
Bámultam és csodáltam a madarakat,
A félénk kicsiket, s a bátor nagyokat.
Olyan is volt, melyet néha megdobáltam,
De a legtöbbet csak ős |
2017-11-16 18:59:03 |
|
|
|
|
egy ókonzervatív teremőr nyikorgott cipőjével. Kopp, nyik, kopp-kopp, nyik-nyik-nyik, kopp-nyik-kopp. Ez a múzeum zenéje. Úgy hiszem érdeklődő volt a nő - én ugyan csak betipegését figyelhettem meg, nem én felügyeltem mozdulatait -, mert nem 10 perc alatt tudták le a kiállítást. Párjával elhagyták az épületet, de nem a múzeum területét. A mitikus félhomályú folyosón (a látogatók e |
2017-10-16 10:16:44 |
|
|
|
|
|
majszolja az almát. Szinte sosem köszönte meg. Többnyire magányosan üldögéltem a folyosó homályában az egyik ablaknál, onnan nem láttam őt, de az ablak visszatükröződéséből már titkon figyelhettem. Tudta, hogy figyelem. Majd a sors eldönti, mondta mindig. Nos, a sors nem teremtett minket egymásnak. A szerelem huss, elillant. Hogy ő szeretett-e? Talán voltak ilyen pillanatai. |
2017-08-02 20:41:30 |
|
|
|
|
testből a négy alapelem egy betegség során, hogyan borul fel az egyensúlyuk a szervezetben, egyik, a másik kárára ezzel nem kevés hiányt, vagy túltengést okozva a testben és ezt meg is figyelhettem, -már amennyire objektív szemlélő tud lenni ilyen esetben valaki-, majd végig kísérhettem az érzelmi tónusokat a kezdeti sokktól a beletörődésig, hogy lélektanilag hogyan érinti a haldo |
2016-11-01 05:22:42 |
|
|
|
|
|
érintetlen magányban és messzeségben. És fájnak... mindaddig, amíg valaki áldozatot hozva, önmagában ott legbelül, fel nem tör egy pecsétet... Hogy tartottam valaha a szótól: áldozat. Mire figyelhettem akkoriban, hogy nem vettem észre, ez a kulcs. Áldozatot hozni. Magunkból adni, magunkat odaajándékozni. Mindenen túlmutató, mindent felülíró, hatalmas szabadság bennünk, hogy bármik |
2016-01-08 11:36:10 |
|
|
|
|
érintetlen magányban és messzeségben. És fájnak... mindaddig, amíg valaki áldozatot hozva, önmagában ott legbelül, fel nem tör egy pecsétet... Hogy tartottam valaha a szótól: áldozat. Mire figyelhettem akkoriban, hogy nem vettem észre, ez a kulcs. Áldozatot hozni. Magunkból adni, magunkat odaajándékozni. Mindenen túlmutató, mindent felülíró, hatalmas szabadság bennünk, hogy bármik |
2016-01-07 02:31:00 |
|
|
|
|
harc és küzdelem.
Már nem láthatom a kék eget.
Már csak sajnálhatom az életet, mely elveszett.
Elvesztettem mindenem, a társamat |
2015-11-17 14:29:56 |
|
|
|
|
működtetéséhez lovakat vett igénybe. A szerkezet ugyan nagyon hatékony volt, de szolgáknak kellett mögötte haladnia, hogy a lovak emésztésének nyomait eltakarítsák.
Ilyen bravúros újítást figyelhettem meg a 80-as évek végén. Igaz nem a konyha-, hanem a színházművészet területén. A III. Richárdot néztük meg, a rendező úgy gondolta, hogy az előadást feldobja, ha ménessel nem is |
2015-10-07 19:41:15 |
|
|
|
|
elpusztult, de rövid életében ínyenc volt. Rászokott ugyanis a franciakonyhára. Lábnélküli békatetemeket találtam a fűben, elképzelésem se volt, hogy mi eszi a békacombot, amíg meg nem figyelhettem Stefit vadászat közben. Ha fiú lett volna, azonnal megkapja a Vuk nevet. Körülbelül olyan hatékonysággal vadászott, legalábbis amikor én megfigyelhettem. Az egyik melléképület falához |
2015-10-05 18:02:09 |
|
|
|
|
érintetlen magányban és messzeségben.És fájnak... mindaddig, amíg valaki áldozatot hozva, önmagában ott legbelül,fel nem tör egy pecsétet...Hogy tartottam valaha a szótól: áldozat.Mire figyelhettem akkoriban, hogy nem vettem észre, ez a kulcs.Áldozatot hozni.Magunkból adni, magunkat odaajándékozni. Mindenen túlmutató, mindent felülíró, hatalmas szabadság bennünk,hogy bármikor megt |
2015-08-11 15:37:19 |
|
|
|
|
0.1-est. Az szerintem fehérre festett csapvíz lehet. Amilyen egyszerű étel a tejberizs, annyira kell figyelni rá, hogy oda ne találjon orvos szentezni, bocs, nem hagyhattam ki, tehát figyelhettem, hogy nehogy odakozmáljon. Sok éve nem készítettem már, így azt hittem, hogy befalom az egészet, de nem így esett, mondhatni, hogy nem esett jól. Így jártam tavaly a jégkrémmel is. Most |
2015-05-07 18:42:46 |
|
|
|
|
gyógyszereket vették be.Bicsérdy apjának böjtölése
Hogy mi kihágást követ el életében egy 80 évig terjedő életkort elérhetett ember, atyám életének utolsó 35 évében figyelhettem meg. Halála előtt már 4-6 évvel mértékletesebb volt, főzelékekkel estére pedig tejeskásával érte be. 74 éves koráig azonban paprikás pörkölt és halászlé volt a kedvenc eledele, míg 7 |
2015-03-10 07:45:00 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Szabó Mihály, GYEREKKOROM CSODÁI, Bicsérdy Béla, utolsó lapok, félénk kicsiket, bátor nagyokat, legtöbbet csak, ókonzervatív teremőr, múzeum zenéje, múzeum területét, mitikus félhomályú, folyosó homályában, egyik ablaknál, sors eldönti, szerelem huss, négy alapelem, betegség során, másik kárára, érzelmi tónusokat, kezdeti sokktól, szerkezet ugyan, lovak emésztésének, 80-as évek, színházművészet területén, előadást feldobja, egyik melléképület, |
|
|
|