|
 |
|
frissebbek leszünk,
Gyorsabban ver a szívünk.
Lazán kezdjük a napot,
Magára hagyjuk a tegnapot.
Nem gondolunk másra
Csak a tavaszi zsongásra.
Nézzük a felhőket az égen,
Harmatcseppet a levélen.
Lelassítunk, szemlélődünk,
Emelkedik a rezgésünk.
Lebegünk a szélben,
Szikrázó napsütésben.
Arcunkon vidám moso |
2021-02-25 23:00:42 |
|
|
 |
|
földet."
Aztán így szólt Isten: ,,A szövetségnek, amely fennáll köztem és köztetek, meg a veletek levő minden élőlény között minden nemzedékre, ez lesz a jele: szivárványt helyezek a felhőkbe. Ez legyen a szövetség jele köztem és a föld között. Ha összegyűjtöm a föld felett a felhőket, és a szivárvány megjelenik a felhőkön, akkor megemlékezem szövetségemről, amely |
2021-02-21 10:07:51 |
|
|
 |
|
megpihenek. Hová repülsz te dalos madár?
Erdők lombjának rejtekébe:
Fáradt vagyok, a ringó ágak
Úgy csalogatnak pihenésre!
És te én lelkem hová, hová?
Magasan szálló felhők fölé:
Oda visz engem, mert fáradt vagyok
Az Örök Szeretet övéi közé!"
Ödön és Bendi, két Jóra törekvő fiatal Testvérünk, az Égből segítsetek bennünket földi zarándo |
2021-02-08 21:49:00 |
|
|
 |
|
a határ,
készül már a gólyamadár
messzi útra, déli tájra,
vándorútját Isten áldja!
A gólyanép im összegyűlve;
magasba száll kelepelve.
Kisérik a kósza felhők,
áramlatok, égi szellők...
Gólyamadár, gólyamadár,
ki tudja, rád hány veszély vár?
Hová rejtőzöl el gyorsan,
ha vihar csap le haragosan?
Elmélázva, |
2021-02-07 20:00:53 |
|
|
 |
|
ezúttal az internet segítségével is be lehetett kapcsolódni a templomi szertartásba
A szürke, borús reggel után, közvetlenül a Szent Liturgia kezdete előtt rövid időre beszűrődött a felhőkön áthatoló napfény a görög katolikus templom ablakain, megvilágítva az ikonok aranyát, emlékeztetve arra, hogy a krisztusi fény, a megvilágosodás életünk folyamán általában csak pillanatokr |
2021-01-05 21:20:19 |
|
|
 |
|
kalap,
Hogy e gyönyörűséget jobban csodálhassa.
Elhalkul a békahad, ámulat szövi a csendet,
Amint az aranyhíd végéről a Nap a tóba lép,
Az alkonyra a fény rózsaszín felhőket festett
S száll lelkemből egy sóhaj: ˝Istenem de szép!˝
Sötét szálakat sző az est a vöröslő fénybe,
Bársony puha vízben a Nap lassan elmerül,
S hiába fut egy |
2021-01-05 21:15:29 |
|
|
 |
|
fénysugár
Néha kiesik a kezemből a toll,
de ilyenkor jót nevetek magamon.
Sírjak? Minek? ...hogy mások nevessenek?
Inkább, amikor tudok, verselgetek.
Esik: kisüt a Nap a felhők felett,
az esőben új fénysugár született,
tudom, ez a fény nekem mutat utat,
a csillagok rám hintik varázsukat.
Szorosan fogom kezemben a tolla |
2021-01-04 17:12:57 |
|
|
 |
|
|
klarika47 képtár |
2021-01-04 11:31:23 |
|
|
 |
|
|
klarika47 képtár |
2021-01-04 07:49:57 |
|
|
 |
|
SIMON ISTVÁN VERSEI Simon István (Bazsi, 1926. szeptember 16. - Sümeg, 1975. július 7.)[4] |
2020-12-28 15:45:27 |
|
|
 |
|
...................... |
2020-12-13 13:43:15 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Hock Éva Etelka, Posztós Lenke, Kocsis Fülöp, Tóth János, Simon István, Örök Szeretet, Szent Liturgia, SIMON ISTVÁN VERSEI, felhők felett, tavaszi zsongásra, veletek levő, szövetség jele, föld között, föld felett, szivárvány megjelenik, ringó ágak, kósza felhők, internet segítségével, templomi szertartásba, felhőkön áthatoló, görög katolikus, ikonok aranyát, krisztusi fény, megvilágosodás életünk, aranyhíd végéről, fény rózsaszín, |
|
|
|