|
|
|
|
hátukat.
Negyednap a két fiú ismét versenyre hívta az isteneket. Négy nap elegendő volt nekik, hogy megerősödjenek, és mestereivé válja-nak a futásnak. Most már férfikoruk virágjában olyan szélsebesen futottak, hogy utol érték az isteneket, és ők csapkodták meg maha-góni-vesszőkkel az istenek hátát.
Az istenek nevettek és tapsoltak örömükben, nagyon kedvükre való volt az |
2016-02-28 12:10:50 |
|
|
|
|
rubint¬kövekkel volna kirakva a dunántúli égboltozat. A vasúti kalauzok olyan dallamosan mondják az állomások nevét, mintha csupa nászutasokkal volna telve a vonat. Egy sápadt fiatalember izgatottan tudakozódik: messzire van még Zágráb? Zágráb! Mily durva, zeneietlen szó. Ám egykor tudott ő is hegedülni, mert az állomásán, egy régi húsvétkor, elgondolkozva lépkedett föl és al |
2012-04-09 10:04:53 |
|
|
|
|
|
a gyer mek érkezésekor é p p e n sikeresen m e g ersítette pozícióit. Udvari elkeli, akik Az 1300-as esztendben egy egyházi esemény, az els alkalommal meg rendezett római szentév híre tar totta izgalomban Európa lakosságát. A nyu gati keresztény egyház feje, VIII. Bonifác pápa 1300. február 22-én kibocsátott bul lájában bneik teljes bocsánatát ígér te mindazoknak, akik az elírt fe |
2012-02-22 21:26:22 |
|
|
|
|
sorában, olyan érzése támadt, mintha most a közelben lenne. Az üvegaj-tóhoz érve aztán szinte földbe gyökerezett a lába; az idős úr milliméterpapírja fölé hajolva rajzolt, és percenként továbbította rottring ceruzájában a kopó hegyet -, innen eredt az ismétlődő, leheletfinom kattanás...
- Te mit csinálsz itt? - szólította meg elrévedve a munká-jába merült alakot. |
2010-10-19 16:23:01 |
|
|
|
|
|
némi komikus ellentét-ben állt magas hangjával, amit most felemelt, hogy átadja az év-végi kitüntetéseket, a szakmájukban jeleskedő kollé-gáinak.
- Manuéla Negritó doktor! - szólította díjjal a kezé-ben az első érintettet. A csarnok legnagyobb társasága most megbolydult, s mint Mózes szavaira a Vörös tenger, ketté-vált. A hirtelen támadt úton kivonult a közepéből a fig |
2010-06-08 13:53:43 |
|
|
|
|
GUILLUAME APOLLINAIRE
TIZENEGYEZER
VESSZŐ
A mű eredeti címe:
Guiliaume Apollinaire:
Les onze nulle verges Fordította:
Vargyas Zoltán A versbetéteket fordította:
Somlyó György Borítóterv: Appel Béla ISBN 963 85960 3 1
|
2008-06-16 13:08:44 |
|
|
|
|
mondani az építésznek, hogy ne keresztrudas korlátot tegyen az emeletre, mert a gyerekek fel fog¬nak mászni rá, leesnek, és kitörik a nyakukat - meséli az új¬ságírónő. - Arra számítottam, hogy Tim megkéri a kezemet. Vasárnap este Tim kiteszi a nőt a lakásánál, és a lelkére köti, hogy el ne felejtse a keddi vacsorát. Kedden felhívja és megkéri: tegyék át a vacsorát egy mási |
2007-11-12 16:23:10 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Manuéla Negrító, Manuéla Negritó, GUILLUAME APOLLINAIRE, Guiliaume Apollinaire, Vargyas Zoltán, Somlyó György, Appel Béla, istenek hátát, istenek nevettek, dunántúli égboltozat, vasúti kalauzok, állomások nevét, sápadt fiatalember, régi húsvétkor, 1300-as esztendben, egyházi esemény, közelben lenne, üvegaj-tóhoz érve, kopó hegyet, munká-jába merült, év-végi kitüntetéseket, szakmájukban jeleskedő, első érintettet, csarnok legnagyobb, hirtelen támadt, versbetéteket fordította, |
|
|
|