|
|
|
|
Elmerengve emelem az arcomat a túlsó part felé ,
hol a tó vize az ezüstös hold szikráitól ragyogó .
Kísérőm ezúttal is a magány , kinek is sírhatnám
el lelkem búját igazán . . . , Sűrű nádas hajladozik
kecsesen a tó v |
2024-01-26 21:58:59 |
|
|
|
|
Amikor meghallod
A csendben a csendet,
Nem tudod mi az,
Mert már rég elfeledted.
Isten szól hozzád -
A Te szentélyedben,
Mert kerested Őt,
Elmerengve a csendben.
Mikor rádöbbensz eme csodára,
Eláraszt a béke szeretetet hulláma.
Nem számít már idő,
A múlt s jövő félelmei,Csak a jelen pillanat
Istennel töltött |
2023-09-05 12:24:09 |
|
|
|
|
|
Kun Magdolna: December
Fagyos ez a december,
már levél sincs az ágon,
s egyre jobban közeledik
a hófehér Karácsony.
Elmerengve nézem odakinn
a frissen esett havat
és arra gondolok,
nincs már, aki elhozza a nyarat.
Ablakomra |
2022-12-07 11:41:54 |
|
|
|
|
fején!Kun Magdolna: DECEMBERFagyos ez a december,
már levél sincs az ágon,
s egyre jobban közeledik
a hófehér Karácsony.
Elmerengve nézem odakinn
a frissen esett havat
és arra gondolok, |
2022-12-04 15:30:24 |
|
|
|
|
Ott ültünk némán, édes félhomályban,
Te elmerengve, s égő vágyban én.
Álmod hová szállt s kié volt a vágyam,
Titok maradt az szívünk rejtekén
( Ady Endre )
|
2022-10-23 15:59:50 |
|
|
|
|
elmúlása , ne szomorkodásra ,
hanem lelki békére , nyugalomra intsen .
Belső derűmet , főleg az Isten adta gyönyörű ,
páratlan szépségű természettől kapom .
Elmerengve , gondolván az elmúlásra , amint
ezt magam lelőtt látom , a változó természet ölében .
S majd az új tavasz eljöttével ismét tarka színekbe
öltözik a természet , a rügyeke |
2022-09-20 14:49:58 |
|
|
|
|
eltűnik.
ÜLTÜNK A PARTON...Ültünk a víz mellett, lent a parton
Elmerengve, a csendben
Lent ropogott a ki |
2022-09-02 19:30:51 |
|
|
|
|
Szeptemberi ősz
Már avarnyomban lépem a szeptemberi őszt,
melynek sápadtságán szemem elidőz.
S míg elmerengve nézem a sárgult levelet,
érzem, hogy a tűnő nyár is búcsút integet.
Te is úgy sodródsz te kicsi őszlevél,
mint felkapott tollpihe, mit |
2022-09-01 15:08:47 |
|
|
|
|
Szeptemberi őszMár avarnyomban lépem a szeptemberi őszt,
melynek sápadtságán szemem elidőz.
S míg elmerengve nézem a sárgult levelet,
érzem, hogy a tűnő nyár is búcsút integet.
Te is úgy sodródsz te kicsi őszlevél, |
2022-09-01 12:11:30 |
|
|
|
|
ültem én le,
szépen keresztbe téve
lábam, könyökölve rajta
és két tenyerembe hajtva
a fél orcám meg az állam.
Miért élünk e világban?
Ezen tűnődtem elmerengve,
s nem jöttem rá a feleletre.
Vágyom fölötte három
dologra minden áron:
az érdem és gazdagság kettejük,
de ritkán fér meg a kettő egyhelyütt;
az istenfélelem |
2022-07-20 22:00:17 |
|
|
|
|
Már avarnyomban lépem a szeptemberi őszt,
melynek sápadtságán szemem elidőz.
S míg elmerengve nézem a sárgult levelet,
érzem, hogy a tűnő nyár is búcsút integet.
Te is úgy sodródsz te kicsi őszlevél,
mint felkapott tollpihe, mit messze fúj a szél.
Oly nagyon messze, oly nagy távolságra,
hogy csak ábrándnak tűnik a tavasz virágzása.
Mi sem |
2022-04-26 13:29:57 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Cseppely Zsuzsanna, Pénzár Miklós Csaba, ÜLTÜNK PARTON, túlsó part, kevéske reménysugárba, szeptemberi őszt, ezüstös hold, béke szeretetet, jelen pillanat, hófehér Karácsony, frissen esett, szívünk rejtekén, változó természet, sárgult levelet, tűnő nyár, kettő egyhelyütt, cfscqaegvuyax, szomorkodásra, szentélyedben, reménysugárba, istenfélelem, természettől, félhomályban, szeptemberi, avarnyomban, kapaszkodom, |
|
|
|