|
 |
|
|
|
|
falait lebontani nem lehet
Erős karjai védik a szerkezetet
S oly' szorosan húz néha magához engem
Hogy nehezemre esik levegőt vennem
Szorítja mellkasom, roppantja csontjaim
Vérem folyik végig éles karmain
Éjfekete teste teljesen betemet
Megakasztja percenként lélegzetemet
Keserű csókot lehel ajkaimra
S lelkemet jéghideg csók |
| 2024-04-10 21:30:27 |
|
|
|
 |
|
|
fátyolok,
ha zengenek a távolok.
Én nem akartam sohasem,
s most olvadt testtel, részegen
sodorsz sodroddal, szerelem.
Látsz ismeretlen szívemig,
forgatod fénylő csontjaim,
pörgeted súlyos súlyomat,
mosdatsz magadban, áradat,
szemem kútjába fényeket
dobsz, nyelvemre beszédeket.
Én nem akartam, szerelem,
szájadb |
| 2024-04-07 11:31:46 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
vettem , új erőt gyűjtöttem , s
éreztem , s tudtam , hogy nem
vagyok egyedül : ott van velem Isten !
Így az Élet rabja soha nem is lettem ,
bár hasogatja sokszor csontjaimat
a keserű , fájdalmas nyavalya , de
teszem a dolgomat , nem figyelek oda .
S lám , úgy elfutott az idő , mind hogyha
minden tegnap történt volna ,
de min |
| 2023-11-21 09:04:33 |
|
|
|
|
|
|
MARTON PÁL VERSEI |
| 2023-10-17 21:45:23 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
| látott az Úr haragjának botja miatt. Sötétben űzött, hajtott, ahol nincs világosság. Bizony, ellenem fordítja kezét újra meg újra, egész nap. Elsorvasztotta húsom és bőröm, összetörte csontjaimat. Falat húzott körém, méreggel és fáradsággal kerített be engem. Vaksötétbe helyezett engem, mint a régen meghaltakat. Falat emelt körém, nem juthatok ki, súlyos bilincsbe vert. Ha segítsé |
| 2023-10-01 21:33:05 |
|
|
|
|
|
|
4:17)
Az egészséget nem lehet túl nagyra értékelni. Ha egészséges vagy, végtelenül áldottabb vagy, függetlenül a vagyonodtól, mint aki beteg. Ha egészséges vagyok, ha erősek a csontjaim, ha az izmaim jó tónusúak, ha alig ismerek sajgást vagy fájdalmat, akkor ne dicsekedjem az erőmmel, amely egy pillanat alatt összeomolhat. Néhány rövid hét alatt a legerősebb is csontváz |
| 2023-09-23 21:14:56 |
|
|
|
|
|
|
szól. Utolsó versszakban óhaját fejezte ki, hogy itt szeretne örök nyugalomra lelni, ha elérkezik az idő:
,,A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!"
Balra a költő saját térképrajza |
| 2023-09-19 19:30:37 |
|
|
|
|
|
|
távollét-fájdalom,
......... ......... minden idők emberi szenvedése
most hirtelen leszállt az én szívemre:
......... mindent elárasztó remegés rázta meg
......... ......... csontjaimat.
......... Az egész világ zokogása gyűlt össze és
dübörgött a végtelenbe.
......... ......... Ki tudja mi a célja...
Ma azt mondom tollamnak:
.... |
| 2023-08-28 20:15:23 |
|
|
|
|
|
|
s szinte hinni sem akarta, hogy maga a Tavasz röppen felette. De aztán mégis felbátorodott, és így szólt hozzá:
- Köszönöm jóságodat, köszönöm, hogy átmelegítetted dermedt csontjaimat. De engedd meg, hogy megkérdezzem: hol maradt szépséges ruhádról, napsugár-hajadról a hóvirág, az ibolya, és a többi virág?
S ekkor tekintett végig önmagán a Tavasz. Rémülten ve |
| 2023-05-30 22:50:55 |
|
|
|
|
|
|
| felé emelik, és Isten szeme rajtam lesz. Hadd süllyedjek el. Hadd hallatszódjék a hullámok között a gurgulázó hangom. Hadd feküdjön testem a tenger barlangjaiban, és Isten szeme mégis csontjaimon lesz. ,,Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék: Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem" (Zsoltárok 139:9-10). És a feltáma |
| 2023-04-20 19:24:08 |
|
|
|
 |
|
|
akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett.
Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.
Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt.
Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében.
Vétkemet bevallám néked, bűnömet el nem fedeztem. |
| 2023-04-15 16:23:24 |
|
|
|
|
|
|
bevallottam,
bűnöm nem takargattam,
S Te elvetted rólam a bűneim terhét,
Szabad, tiszta szívet adtál nekem. ://Míg elhallgattam, megavultak csontjaim,
Napestig jajgattam, könnyeztem
Éjjel, nappal éreztem kezeidet,
Szívemre, lelkemre nehezedett.
Refr.:
//: Vétkemet bevallottam. |
| 2023-04-01 06:13:06 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Gebhardt Nóra, Szabó Magda, Marton Pál, Rabindranáth Tagore, MARTON PÁL VERSEI, tölgyek alatt, tavaszi virágokról, bűnbocsánat boldogsága, régen meghaltakat, pillanat alatt, pihenő hely, költő saját, egész világ, többi virág, hullámok között, gurgulázó hangom, tenger barlangjaiban, hajnal szárnyaira, tenger túlsó, napestig való, nyár hevében, bűneim terhét, visszaemlékezni, megbocsáttatott, átmelegítetted, elsorvasztotta, |
|
|
|
