|
 |
|
|
|
|
Somlyó Zoltán - Orgonával
Ez az, amit még akarok:
menni még egy darabon és gyalog.
Nézni a tájat, a füvet,
mikor harmattól csillog, mint az üveg.
És látni, hogy borul a fény
a külvárosi kertek ölén;
s hogy feszíti p |
| 2024-04-13 16:59:57 |
|
|
|
 |
|
|
vagyok
Nem törnek meg engem bajok
Jól telnek számomra a napok
Csak mert mindig vidám vagyok
A mosolyt nézed csak az arcomon
Nyugodtságot hallasz hangomon
Csillogást látsz a szemeimben
Boldogságot az örömömben
De azt nem látod, mi van bennem
Miért kell mindig színészkednem
Nem látsz bele a lelkembe
Mert álarcot húz |
| 2024-04-10 21:30:27 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
Merengve álltam ott.
Bús voltam vagy derűs? ki tudja. Ama ritka
Kelyhű percek közül ragyogva volt ez egy,
Melyben pezsegve forr kedv és bú drága titka,
Mi |
| 2024-04-09 22:24:21 |
|
|
|
|
|
|
Steel - Május festmény
Kék abroszon csak tejpettyek a felhők,
alattuk habók fény csillogva játszik,
fák gerincére bizsergésként mászik,
sárga hullámmá olvad repcemezőn.
Málnává érik a tenyérhűs este,
ujjai között a Nap csupán leske| |
| 2024-04-08 20:07:14 |
|
|
|
|
|
|
|
|
magamból, nincsen ihletem.KARÁCSONYCsillog már odakint a hófödte téli táj
Az erdőben őzike, szarvas és nyúl ugrál.
Szikrázik a jégcsap fent az ereszen
Pirul már az ünnepi pulyka a sütőben.
Vacsorára készül |
| 2024-04-06 21:15:24 |
|
|
|
|
|
|
lehet, mindegyik szép
csiszolt és drága ékszer -
nekem mindegyik: jég.
Nem moccan ott a lég.
Virág
nincs
ott.
Mint tömör, sima jég
a parkett csillog.
Valahol: utcalárma -
Parázs nap tündököl fenn.
Itt -
zongora szén-szárnya
s jég-higany a tükörben.
Itt égő nap sosem vakít.
Itt lámpa fénye csöppe |
| 2024-04-03 01:31:52 |
|
|
|
 |
|
|
a gazdagság, szív nélkül fabatkát sem ér.
Ami az életben fontos, ami jó emberré tesz,
az a mások iránt érzett, önzetlen szeretet,
amihez nem kell sziporkázás, külső csillogás,
mert az belülről gyújt fényt, tiszta ragyogást.
Ha helyén van a szíved, ha emberséges vagy,
már meglelted az életben gazdagságodat,
melynek értékét sosem a pénz |
| 2024-03-19 08:12:32 |
|
|
|
|
|
|
mosolyoknak,
gyűjteném hosszan magamba a fényt,
visszacsillannék borús alkonyatban,
idézném a tavasz színét, melegét.
Ajkamon a hang hiába némulna,
a szememben bújó ősi csillogás
emlékként élne tűnt mosolyokban:
rejtőzködő fényű, szelíd folytatás!
Féltve őrizném, végeérhetetlen,
vigyáznám végtelen, titkos rejteken
őseim |
| 2024-03-17 16:44:28 |
|
|
|
|
|
|
csak mese, csak dal.
Csak illuzió!
ÉGŐ VÁGYAK...
(Lázas sóhajom hozzád)
Ma éjjel Velencében jártam
Az álmom szép volt, színes, csillogó
A szerelem nagy, szent templomát láttam
És szívemről felolvadt mind a hó
A vágy templomában oltárkép állott
S előtte térdeltem én könnyezőn
Feléd a vágyam hő imáb |
| 2024-03-16 20:45:30 |
|
|
|
|
|
|
álldogáltam érte.
Hogy ne kísértsen ott se, a siron túl:
fekete rabkocsi fékez, csikordul...
Hogy elfelejtsem ajtó csappanását,
öreganyó sebzett-vad jajdulását...
Csillog majd szobrom mozdulatlan arca,
mint könny, megolvadt hó csorog le rajta.
Burukkol a börtön galambja messze,
s hajók szállnak a Néván ködbe veszve."
Anna Ahmatova |
| 2024-03-03 20:01:18 |
|
|
|
|
|
|
| kerül. Örökké e remélt igazság drámai |
| 2024-02-19 22:04:16 |
|
|
|
|
|
|
George R. R. Martina: MAGÁNYOS LAREN DORR DALAVan egy lány, aki átjá |
| 2024-02-16 21:00:27 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Somlyó Zoltán, Gebhardt Nóra, Jevgenyij Jevtusenko, Gősi Vali, Rejtő Jenő, Anna Ahmatova, Laren Dorr, George, MAGÁNYOS LAREN DORR DALA, tavaszi sugár…, lelked szobája, magámyos dalnok, külvárosi kertek, mosolyt nézed, tenyérhűs este, hófödte téli, erdőben őzike, jégcsap fent, ünnepi pulyka, parkett csillog, életben fontos, belülről gyújt, életben gazdagságodat, tavasz színét, hang hiába, szememben bújó, |
|
|
|
