|
|
|
|
derem,
szíjas szőlővenyigék lilás tüze.
Törött játékom, mert szétzúzta a félelem,
röpke életem, mely érted küzdene.
Hogy mondjam el,
már több vagy nekem, mint alkonynak az őszi est,
mikor a pillanat hideg lobbanás.
Pogány istennőm, ki őrjítő vágyat keres,
buja bűnöm, ha éhesen rám találsz.
És fekete mosolyom cserepes ajkamon, |
2020-05-04 17:29:31 |
|
|
|
|
TOKAJI MÁRTON VERSEITokaji Márton (Debrecen, 1940. szeptember 9. - Debrecen, 2014. március 31.) költő.
Az |
2020-03-15 22:30:26 |
|
|
|
|
|
álmok selymes gyűrődésében,
ragyogó csillagmezők között.
Kerestelek virágzó réteken,
az ébredő hajnal
ködfátylas tükrén,
édes virágillatban,
az ibolyaszínű alkonynak egén,
minden óhajtott vágyban,
könnyek számtalan gyöngysorában.
A magány
zordon pamlagán kerestelek,
s a boldog mának karjaiban
megleltelek...
Szíve |
2019-09-13 20:00:53 |
|
|
|
|
derem,
szíjas szőlővenyigék lilás tüze.
Törött játékom, mert szétzúzta a félelem,
röpke életem, mely érted küzdene.
Hogy mondjam el,
már több vagy nekem, mint alkonynak az őszi est,
mikor a pillanat hideg lobbanás.
Pogány istennőm, ki őrjítő vágyat keres,
buja bűnöm, ha éhesen rám találsz.
És fekete mosolyom cserepes ajkamon, |
2018-11-10 17:27:44 |
|
|
|
|
|
TOKAJI MÁRTONTokaji Márton (Debrecen, 1940. szeptember 9. - Debrecen, 2014. március 31.) költő, író. Csak nyugdíjas éveiben kezdett komolyabban foglalkozni a költészettel. 2014-ben bekövetkezett haláláig aktív szervezője és ta |
2018-07-26 22:00:04 |
|
|
|
|
elhamvad.
71 év, lám eltelt és szinte elrohant,
mint veszett eb, úgy futottam utána.
A hajam ősz lett, s biz fáj a lábam,
a futás terhe immár csontig rágta.
Így telnek az alkonynak gyötrő évei,
hogy, talán jobb lesz, azt ne higgye senki!
Öreg a föld is a terhét cipeli,
sóhajától a nap testem égeti.
Nagy Erzsébet |
2018-05-31 15:08:45 |
|
|
|
|
Tompa Mihály - Éji violák.
Köszöntelek, te csendes tiszta éj!
Lelkem beszél, ajkam megnyilni fél...
Az elnyugvó alkonynak égve
Felejtett mécse véglobbot vete;
Véglobbot a halvány világu
Esthajnal élete...!
S a kék hullámu messzeséget
|
2017-09-20 04:42:03 |
|
|
|
|
szeress!
Győzelmes fényét veszti már nyaram,
Felhőtlen kékje gyorsan oda van...
Már a rózsák útja virágtalan.
Jön a sötétség, színe bár arany,
Szeress, szeress!
Az alkonynak csodás, mély pírja van,
Az éj sötétje mégis ott fogan...
Jönnek a felhők, színük bár arany.
Nem sok, ami időmből hátra van,
Szeress, szeress!
|
2017-02-27 20:32:08 |
|
|
|
|
derem,
szíjas szőlővenyigék lilás tüze.
Törött játékom, mert szétzúzta a félelem,
röpke életem, mely érted küzdene.
Hogy mondjam el,
már több vagy nekem, mint alkonynak az őszi est,
mikor a pillanat hideg lobbanás.
Pogány istennőm, ki őrjítő vágyat keres,
buja bűnöm, ha éhesen rám találsz.
És fekete mosolyom cserepes ajkamon, |
2017-01-20 14:44:42 |
|
|
|
|
szeress!
Győzelmes fényét veszti már nyaram,
Felhőtlen kékje gyorsan oda van...
Már a rózsák útja virágtalan.
Jön a sötétség, szine bár arany,
Szeress, szeress!
Az alkonynak csodás, mély pírja van,
Az éj sötétje mégis ott fogan...
Jönnek a felhők, szinük bár arany.
Nem sok, ami időmből hátra van,
Szeress, szeress!
|
2017-01-09 08:40:35 |
|
|
|
|
Anna
Szuvenír
Megérett a nyár,
Kacagást szüreteltünk
Emlékputtonyba.
Ajkamon csordul
A napsugárba pördült
Élet nektárja.
Finom zamatát
Kortyolgatom alkonynak
Hamvas teraszán.
Poharam ürül,
De nedűnk üde csókja
Édes szuvenír.
|
2016-11-25 19:49:41 |
|
|
|
|
nehezék.
Sűrű felhő mögé bújik bágyadtan
a napsugár, ha kitekint fáradtan.
Zsibbadt élet, amely lassan tovaszáll,
álmok, miket utolér a fagyhalál.
...Ereszkedik az alkonynak homálya
levél mozdul, hol színe, hol fonákja.
Köd szitál a váltakozó levélre,
pók hálója kapaszkodik beléje.
Ha olvad a fagy, majd felenged a jég, |
2016-10-24 20:30:21 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Tokaji Márton, György Viktória Klára, Fövényi Sándor, Tompa Mihály, Pásztor Árpád, Kövecses Anna Szuvenír, Lupsánné Kovács Eta, TOKAJI MÁRTON VERSEI, TOKAJI MÁRTON, Nagy Erzsébet, pillanat hideg, ébredő hajnal, ibolyaszínű alkonynak, boldog mának, futás terhe, alkonynak gyötrő, terhét cipeli, elnyugvó alkonynak, halvány világu, rózsák útja, alkonynak csodás, napsugárba pördült, alkonynak homálya, váltakozó levélre, emlékputtonyba, szőlővenyigék, |
|
|
|