|
 |
|
|
|
|
TELEKES BÉLA VERSEITelekes Béla (1891-ig Klein, Felsőtelekes, 1873. május 4. - Budap |
| 2019-07-29 20:00:22 |
|
|
|
 |
|
|
VERSEK
Nyulász Péter: Éhes mackó
Cammog a mackó, emeli a lábát
Ágak között, bokor alatt keresi a málnát
Mézet is enne, mászik a fára
De az öreg odvas fának letörik az ága
Fenekére huppan, sajog keze lába
Szomorkodik szegény maci: nem lesz vacsorája
Nyulász Péter: Almát eszem
Almát eszem ropogtatom
Fogaim közt |
| 2016-06-07 09:07:31 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
virága,
S mily mosolygó arcot ölt.
Nem halljuk már a pacsirtát,
Mégis cseng-bong még a lég;
Meglebbenti a köd fátylát,
Mégis tiszta kék az ég.
Látszik, hallik az enyészet,
Mégis itt-ott mennyi báj!
Álmodozik a természet,
S elálmodja, ami fáj.
Ülj le, kedves, itt az aljban,
Hadd mélázzunk egy kicsit,
Ahol |
| 2015-09-08 12:28:53 |
|
|
|
|
|
|
Gyermekem, ó aludj már.
Aludj, Aludj.
Aludj, Aludj.
Aludj baba, aludjál,
Nyuszika is alszik.
Este van a faluban,
Esti harang hallik.
Megy a Hold az égen,
Gyönyörű ösvényen.
Hunyd le szemed kicsi baba,
Mert eljött a kék éjszaka. . .
Takaró |
| 2015-04-07 20:45:51 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
virága,
S mily mosolygó arcot ölt.
Nem halljuk már a pacsirtát,
Mégis cseng-bong még a lég;
Meglebbenti a köd fátylát,
Mégis tiszta kék az ég.
Látszik, hallik az enyészet,
Mégis itt-ott mennyi báj!
Álmodozik a természet,
S elálmodja, ami fáj.
Ülj le, kedves, itt az aljban,
Hadd mélázzunk egy kicsit,
Ahol |
| 2014-10-08 18:24:08 |
|
|
|
 |
|
|
Szél arcomba vág!
Utamon kísér,
Sárga, zöld, bordó,
Szőlőt szüretelnek
Telik a hordó.
Di |
| 2014-09-01 07:47:28 |
|
|
|
 |
|
|
tartsd nagy hátadat:
Szállitsd keresztül a hadat.
9
Sötét az éj: elig-elig
Hogy a vizfény fehérelik;
Csendes a táj; alig-alig
Hogy a folyamzugás hallik:
De majd a víz jobban zubog,
Majd elborúlnak a habok:
Komor felleg, gyászfeketén,
Úsz a folyam terűletén.
10
Tömlőkön ott a hős Keve
Hadáva |
| 2013-10-03 09:08:00 |
|
|
|
 |
|
|
csacsogó madarak.
Az alkonyra ráborul az ég bársonylepedője
emberre, madárra, szentjánosbogárra
az órák most csendesebben járnak
csak a földből sarjadó vetés hangja hallik
lágy illatot ereget a május éjszakára.
|
| 2013-04-13 23:15:05 |
|
|
|
|
|
|
augusztus)
Reggel a szállason
Tejszín párában úszik Kelet,
Most kél a nap a Hagymás felett.
Ide melegít a nyirkos aljig.
Innen is, onnan is kolompszó hallik,
Meleg kolomp, tehénke-szó.
Ébren lenni de jó, de jó!
Csúnya füstben a domb alatt
Kapaszkodó tehervonat,
Az oldala kormos, a tengelye |
| 2012-06-07 14:37:50 |
|
|
|
|
|
|
a téren; első lábait szétfeszíti, s felemelve koronás homlokát, vérben forgó szemeivel körülbámulja az ujjongató sokaságot; farkával korbácsolja két oldalát; olykor rekedt, kurta bőgése hallik.
- A kutyákat! A kutyákat! - rivallja türelmetlenül a nép; s rögtön tompa ugatás kezd hallatszani, s kilenc roppant szelindek, egyik nagyobb, mint a másik, termett a t |
| 2012-04-03 17:50:58 |
|
|
|
 |
|
|
nincs hullámverése;
szirtnek, fenyőnek, bércnek, jégfokoknak,
melyek csak fellegekkel társalognak,
töretlen benne most a tükrözése.
Hallik egy-egy száraz lomb reszketése,
s az is, ha szikla-útján friss nyomoknak
apró rögöt perdít a hegytoroknak
s fegyvert sejtő zerge szökkenése.
| |
| 2011-10-13 07:32:33 |
|
|
|
|
|
|
fogad,
Virágport az alkonyatba fújja
Zöldbe omló, lombos korona.
Festıi, szelíd lejtéső lankán,
Szarkaláb és vad pipacs terem,
Tücsök ciripel, és madárdal hallik,
Búzamezıkön fürj család pihen.
Öreg tölgyfa áll az erdı szélén,
Kopog egy harkály a törzse oldalán,
Elmereng a kövek közt sietı,
Csörgedez |
| 2010-06-02 16:55:20 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Telekes Béla, Gyulai Pál, Rovnyai Imréné, TELEKES BÉLA VERSEI, Nyulász Péter, májusi alkonyat, öreg odvas, vizfény fehérelik, folyamzugás hallik, folyam terűletén, alkonyra ráborul, órák most, földből sarjadó, május éjszakára, alkonyatba fújja, törzse oldalán, kövek közt, bársonylepedője, gyászfeketén, hegytoroknak, apyrmfgttxgk, csendesebben, felsőtelekes, hullámverése, meglebbenti, szüretelnek, |
|
|
|
