|
 |
|
|
|
|
Kányádi Sándor: BETEMETETT A NAGY HÓBetemetett a nagy hó
erdőt, mezőt, rétet,
mindent,mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza hófehér lett,
csak a feketerigó
m |
| 2022-12-04 15:30:24 |
|
|
|
|
|
|
dobtak volna a szivembe!
Én aztán tanultam, a hogy csak telt tőlem,
Hogy jó papi ember váljék majd belőlem.
A professzorok meg egyre dicsérgettek...
Szegény jó nagyanyám, hogy örvendett ennek!
Mikor haza mentem a vakáczióra:
Hogy füröszté arczom záporkönnybe, csókba!
Nem törődött akkor senkivel se mással,
Szépen bánt velem, mint |
| 2021-05-30 22:15:00 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nézlek, gondolkodom,
úgy megfognám a röppenő Időt.
Hová lett már a csöpp pólyásbaba?
De rég kinőtted első kiscipőd.
Tegnap még engem dajkált Nagyanyád,
ma én vezetlek az úttesten át
Holnap féltőn tán Te ölelsz körül,
s ringatod - mint gyermeket - megfáradt anyád. |
| 2020-04-25 19:30:16 |
|
|
|
|
|
|
virága!
Feleségem felhőtelen vidámság,
Szellőzteti a menyasszony-ruháját,
S rá-rákezd egy régi meleg nótára...
- Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!
Nagyanyó is, nyolcvan éve súlyával,
Bibelődni elfelejt a halállal.
Emlékezget eladólány-korára...
- Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!
Én magam is - e |
| 2020-02-22 22:30:22 |
|
|
|
|
|
|
|
|
nehéz,
felgyürkőzik két dolgos kéz,
karcol reá kis keresztet,
nekem szeli a kenyeret,
mindig enyém első karéj,
zsír vagy tejföl íze itt él,
hol van az íz? hol a kenyér?
nagyanyám már énbennem él.KICSI BARI |
| 2020-01-07 18:00:05 |
|
|
|
|
|
|
fehér, fényes csillagvirág,
imakönyvben őrzöm, a székelyföldi csodát.
Lelkemnek oly kedves, préselt gyöngyszemfátyol,
szemembe könnyet csal, a régmúlt feltárul...
Drága nagyanyám emlékként adta,
a szülőföldje kicsinyke darabja.
Havasi gyopár a múltam része,
vadregényes bércek fehér büszkesége.
Gyökereim kötnek e távoli tájhoz,
féltőn őr |
| 2019-10-17 19:00:49 |
|
|
|
|
|
|
rakta, friss vízbe.
Minden asztal közepén állt,
őrként illatukkal bombázták,
ki arra ment melegséget,
törődést, nyugalmat érzett.
Örökségül nevelgette,
Nagyanyám ültette rég,
teljes fényében ma is szép,
minden évben beszélt hozzájuk,
Isten áldása szállott rájuk.
Körbejárta a nagy családot,
lelkéből csokrot adott.
Kö |
| 2019-10-12 19:00:15 |
|
|
|
|
|
|
VERSEIVersei
ANYAI NAGYANYÁMNAKKezemben még, ha jön sötét,
fehér szála ritkás hajadnak.
Apró két kezeddel intesz felém,
hogy csak itt |
| 2019-07-22 20:00:24 |
|
|
|
|
|
|
kunyhóinkba,
Örökségbe hagyott imádságok s átkok,
Zord polgárháborúk alvó keselyűi.
Én bölcsőm fölött is remegett borús gond:
Jaj, ha ezt is egy nap havasok vad népe -
Nagyanyó sötéten : Nem! Ez lesz bosszulónk,
Szemem előtt leölt apámért, bátyámért!
Nőjj gyermek, s vérünkért vért végy majd cserébe!
Sötét gyermekálmok sivár záton |
| 2019-01-23 19:30:52 |
|
|
|
|
|
|
levelekbe.
(AMIKOR)
kisgyerek voltam
és nyáron lepasszoltak nagyanyámnak
leginkább a kukoricagóré alatt
szerettem játszani a csutkababámmal
bár irdatlan mennyiségű volt ott a bolha
csak pattogtak én me |
| 2019-01-08 21:45:30 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Moretti Gemma, Szabolcska Mihály, Matos Maja, Horváth, Szebenyi Judit, Lengyel Károly, Bodor Aladár, Boda Magdolna, Kányádi Sándor, BETEMETETT NAGY HÓ, KICSI BARI, ANYAI NAGYANYÁMNAK, hogy csak, csöpp pólyásbaba, régi meleg, ákácfa virága, székelyföldi csodát, régmúlt feltárul, szülőföldje kicsinyke, múltam része, nagy családot, kukoricagóré alatt, gyöngyszemfátyol, csutkababámmal, polgárháborúk, székelyföldi, |
|
|
|
