|
 |
|
|
|
|
mindhiába szöktem,
megkerestél újra!
Bánatdúlta arcomra
aranyport hintettél,
szép álomországomra
szivárványt festettél!
Visszatért bús életem
eltűnt boldogsága,
felkelt már a Nap nekem
szép Tündérországra!
Varázslatos új álmom
táncát szívem járja,
szeretlek, drága Napom!
Ragyogj a világra!
2012. |
| 2023-09-24 21:00:47 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
erőt.
Reménytelen, s várod a reményt.
Igaz, hogy mások hatnak ránk, de ne várd senkitől, hogy helyetted teremtsen benned harmóniát.
S kimondom végül: ne várd senkitől, hogy "boldoggá tegyen".
Olyan korba születtél, mely külvilágfüggő, és nem tanított meg arra, hogyan kell önmagadat megismerni és uralni.
Hogyan kell magadat naponta fölhangolni, s belül megt |
| 2023-09-23 17:35:32 |
|
|
|
|
|
|
szép.
Ám ugyanígy, nekünk sem mondhatja senki, hogy ,,az élet gonosz és nehéz és igazságtalan “, amikor magunknak köszönhetően az életünket egy csodaként éljük meg és végtelenül boldogok vagyunk.
Ha olyan életet élünk, hogy amikor körülnézünk, s bármely irányba tekintünk, békével szemlélünk mindent,
bármilyen ember keresztezi is utunk, nem tud kizökkent |
| 2023-09-23 16:59:04 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
lett ma már ott az élet!
Régen nyüzsgött a sok gyerektől, nagyszülőktől,mára ott már csend honol!
Már nem hallok mást csak a szélnek zúgását, a madarak éneket a szélben!
Boldog volt ott az az élet!
Volt sok öröm, bánat de boldog gyermekkorom nekem ott volt!
Mert volt élet a nagyréten, bent az erdő közepében!
Lona
|
| 2023-09-23 08:31:13 |
|
|
|
 |
|
|
szárnyal
tova , kicsit mi is lelassulunk , s az átélt
emlékeinkből táplálkozunk , s a szívünk |
| 2023-09-22 14:38:23 |
|
|
|
 |
|
|
keresd a tort, a bált!
Különb belőled így se lesz -
de betörik a koponyád.
Butít a vágy, vesztünkbe ránt:
elveszti Sámson két szemét
és Salamon bálványt imád...
Boldog, ki nem próbálta még!
A bűvös sípost, Orpheust
úgy elragadta vak szerelme,
hogy lent a gyilkos Cerbeus
a négy szájával majd benyelte!
Szép Nárcissust is e |
| 2023-09-21 21:01:44 |
|
|
|
|
|
|
napsütésben.
Ott várok rád, hol örök a fény,
milliónyi csillagfénynél.
Tiéd szívem, Tiéd lelkem,
vár engem az ismeretlen.
Fentről nézem majd életed,
kívánom, hogy boldog legyen.
Visszatérek álmaidban,
megpihenek karjaidban.
Szerettelek földön, égen,
bennem élsz majd örök fényben. |
| 2023-09-21 21:00:45 |
|
|
|
 |
|
|
Joó Sándor: NEM VAGY FELESLEGES
(Az Istenre hagyatkozás boldog időszaka)
Fejed felett hát elszálltak az évek,
s az ifjúság olyannak tekint,
mint kit itt felejtett az idő.
Ne bánd, most élted legszebb kora jő.
Az idő, ama nagy aranymosó,
a hétköznapok homokjából
mosta ki a lelked aranyát,
s most szelíd, de sugárzó fényivel övezi| |
| 2023-09-21 19:27:48 |
|
|
|
|
|
|
viszontlátásokkal és istenveledekkel.
A siker az, ha jó kapcsolatot ápolsz az összes utassal
úgy, hogy a legjobbat adod magadból.
Nem tudjuk, melyik állomáson szállunk le.
Élj hát boldogan, szeress és bocsáss meg!
Ezt azért fontos megtenni, mert amikor leszállunk a vonatról,
csak szép emlékeket hagyjunk azoknak, akik folytatják útjukat...
Örüljün |
| 2023-09-21 07:32:26 |
|
|
|
 |
|
|
Békesség Ura, nevess reánk,
Hogy megrémült szívem, mely most gondokba' ráng,
Ó, Szűznek Szent Fia, örömtől lelkesüljön!
Tudom, ha van békém |
| 2023-09-21 07:20:25 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Torday Teodóra Éva, Tamás István, VAGY FELESLEGES, Szép Nárcissust, Békesség Ura, Szűznek Szent Fia, élet gonosz, csodaként éljük, szélnek zúgását, madarak éneket, erdő közepében, bűvös sípost, gyilkos Cerbeus, négy szájával, ifjúság olyannak, hétköznapok homokjából, lelked aranyát, összes utassal, legjobbat adod, istenveledekkel, csillagfénynél, álomországomra, tündérországra, külvilágfüggő, nagyszülőktől, fölvidítsanak, |
|
|
|
