|
|
|
|
HÁMORI ISTVÁN PÉTER VERSEI Hámori István Péter (1945. május 7. - ) kortárs író, költő, nyugdíjas újságíró, eddig több |
2020-07-08 21:30:19 |
|
|
|
|
Istentől rám áldást nyerhetsz,
Hogy megállja majd szivem
A kisértést mind hiven...
Üdvözlégy Mária!
Hogy búst vigasztaljak,
Kesergőt meghalljak:
Óh légy velem, vigasztaló!
Tiszta! önzés nélkül való!
Míg másokra gondolok,
S |
2020-01-21 22:00:06 |
|
|
|
|
|
majd
Emlékből az Idő hálót sző felettünk
Mosolyod halványul, hiszen alig látlak,
Bűneimben most már csak egyedül égek,
Innen, a távolból kezed nem foghatom,
Nem vigasztal senki, hogyha néha félek...
Bolyongok szépségben, álmokban, viharban
Tükörképem voltál, ablak a világra
Hol vagy most, Barátom, merre visz az élet?
Boldog |
2019-10-18 20:15:22 |
|
|
|
|
irányba fut?
Mért nem hagy engemet a szomorút
itt betemetve kis szobám csöndjébe,
mért nem hagy itt?
Reggeltől estig mért éli az éltem
és mért nincs egy vigasztaló szava,
mikor ily fáradtan jövök haza
és föleszmélve, fölsikoltva kérdem:
hol jártam én?!... |
2018-12-17 16:00:20 |
|
|
|
|
|
bánat.LITÁNIAÓ éjszakáim hajnala,
Ó, álmaim őrangyala,
Te könnyes szemmel nevető,
Te szűzi szívvel szerető,
Te mindig engem pártoló,
Te soha el nem pártoló,
Vigasztaló és ápoló,
Te jó, |
2016-09-04 18:00:32 |
|
|
|
|
miért hagytak el? Nézd az arcom, a nagy bánattól egészen megöregedtem, már ráncos is, az esőcseppek naphosszat elülhetnek benne!
A szellő megsajnálta a falevelet. Megsimogatta, vigasztalta, de az zokogott, hogy leszakadt az ágról, és hullt a föld felé.
Nem |
2016-02-21 22:00:21 |
|
|
|
|
Wass Albert:
Ha jön az ősz...Ha majd az ősz,
összegyűjt minden bánatot, s vele
a lelkemet behinti csendesen:
eljössz-e vigasztalni, kedvesem?
El |
2015-11-19 11:07:50 |
|
|
|
|
Juhász Magda: Egy pillangó
Egy pillangó szállt a kezemre,
hogy szomorú vagyok, - észrevette.
Melyik virágról jöttél pillangó,
te szivárványszínű vigasztaló?
A virágok között jobb neked,
szállj vissza pillangó, |
2014-07-24 23:16:54 |
|
|
|
|
MÁS SZÓVAL A SZÓT!
Csak íróművésznek való, piacra nem.
KEZDET
Munkába áll: nekifohászkodik, nekigerjed, nekiagyarodik, nekibúsul, nekiered, nekiesik, nekifanyalodik, nekikerekedik, nekivetkőzik, nekivetkeződik, nekigyürkőzik, nekidől, nekihevül, nekihuzakodik, nekirugaszkod |
2013-10-08 14:30:20 |
|
|
|
|
néz,
s hangja is elér a felhőkön át.
Minden nap hosszú, minden éj nehéz,
füledben hallod a szíved zaját.
S ha azok az álmok visszatérnek,
én itt vagyok, hogy vigasztaljalak.
Ha beléd marnak az emlékképek,
csak sírj, kedves, erősen tartalak.
S majd tartasz te is, ha én álmodom
istenverte, gyötrelmes álmokat.
Mert engem i |
2013-10-02 00:19:01 |
|
|
|
|
másik dimenzióban
forog a Föld s mozog
a Világ
Most elmúlt idők zaját
suttogja lágyan a szél
mintha simítani akarna
elgyötört lelkemen
valami vigasztalót
mely nem bánt
s nem aláz
Könny nélkül sírom
minden gondolatom
lepereg bánatom
mint viaszbáb
úgy taszítom
akaratom - s hagyom
hogy bágyadt |
2013-08-15 19:20:03 |
|
|
|
|
valók!
Mari oly komoly és búsongó volt, hogy bár szavainak valódi jelentését nem értem - s talán ő maga sem -, mégis pilláimra könnycsepp vonult, és szívem keserűséggel telt el. De vigasztalni kellett őt, s nevetve mondám:
- Mily bohó vagy te, Mari, hogy ily különös dolgokat beszélsz. Kétségkívül nekem sok pénzem van, legalább két maréknyi. S atyám naponként |
2013-02-10 10:10:21 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Hámori István Péter, Rudnyánszky Gyula, Reichard Piroska, Lányi Sarolta, Zelk Zoltán, Wass Albert, Farkas Anna, Charles Baudelaire, Nincs Cím, HÁMORI ISTVÁN PÉTER VERSEI, Üdvözlégy Mária, Juhász Magda, SZÓVAL SZÓT, kisértést mind, távolból kezed, vigasztaló szava, nagy bánattól, esőcseppek naphosszat, szellő megsajnálta, föld felé, lelkemet behinti, pillangó szállt, virágok között, szíved zaját, álmok visszatérnek, nekifohászkodik, |
|
|
|