|
 |
|
|
|
|
megteremtsük végre az Értelem
végtelen, szép, szabad világát,
a békét és a fényt,
a határtalan, tiszta, kék eget,
mert lángra |
| 2024-03-09 21:51:32 |
|
|
|
 |
|
|
vasreteszt igézve
háromszáz órát álldogáltam érte.
Hogy ne kísértsen ott se, a siron túl:
fekete rabkocsi fékez, csikordul...
Hogy elfelejtsem ajtó csappanását,
öreganyó sebzett-vad jajdulását...
Csillog majd szobrom mozdulatlan arca,
mint könny, megolvadt hó csorog le rajta.
Burukkol a börtön galambja messze,
s hajók szállnak a Néván k |
| 2024-03-03 20:01:18 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
minden mi voltál,
s bár hitetlen vagy néha, de benned az is, mi lenni vágysz. Állj meg. Pihenj
és élj! Élj ott és akkor, |
| 2024-01-23 06:36:11 |
|
|
|
|
|
|
pára ült meg.
Mindenik maggal kipergett az éltem
És lenge lelkem lebegett a szélben.
Te eljöttél és kiváltottál engem
Te csudahántó megváltó szerelmem.
Sebzett testem a nyarakból kiválott,
Most talpig saját fájdalomban állok.
Az én karom reszket ölelve téged,
Az én szívemre verődik beszéded
S hogy gyökeret vert tebe |
| 2024-01-09 00:17:05 |
|
|
|
|
|
|
|
|
főkkel, vértezett lovakkal,
világ-újító akarattal.
Kínok kopár szikláit érzem,
virágja itt-ott a szemérem,
könny rezeg sóhaj növényi szárán,
átok énekem sebzett Jób-száján.
Pedig nem vágytam látomásra,
csak a magányra, soha másra.
Vágytam egyszerű, tiszta hitre,
ami az embert megsegítse.
Kifakadni, min |
| 2023-12-19 01:14:00 |
|
|
|
|
|
|
Meglátogatott engem a Nap
Hogy el ne feledjem, milyen az arca
Boldoggá tegye néhány napomat
Víg kacagását hallhassam újra
Fénye izzította sima bőrömet
Melege tüzelte sebzett lelkemet
Itatott velem édeskés óbort
Együtt élveztem vele a mámort
Emlékeztetőül járt csak nálam
Tudjam, létezik még a világban
Önzetlen szeretet, |
| 2023-11-16 00:29:02 |
|
|
|
 |
|
|
EGY AZ ISTEN, EGY A NEMZETEgy az Isten, egy a nemzet
Bármily gyenge, bármily sebzett.
Ahol a fák égig nőnek,
Állnak még a határkövek.
Refrén:| |
| 2023-11-13 21:30:43 |
|
|
|
|
|
|
érezni mennyit ér a bölcsesség.
Egy ideje nem keresem már,
tisztulni látszik a láthatár,
semmibe se kerülne... túl drága,
sebzett bolygónk halhatatlansága.
Hatalom vágy az öngyilkos végzet,
Paradicsomból pokoli élet,
utunk |
| 2023-11-08 20:30:38 |
|
|
|
 |
|
|
Keresztény, amikor a Sátán megvizsgál és megkísért, tartsd lazán a világot, de szorítsd meg erősen Isten láthatatlan dolgait.
Lehetséges, hogy Isten arra használ téged, hogy soha meg nem sebzett kézzel szórd szét az Ő magvát, de nem fog arra használni, hogy a megtört szívűeket szolgáld, amíg a próbák nem tesznek gyengéddé és érzékennyé. Jelenlegi, fájdalmas tapasztalataid szü |
| 2023-10-12 20:40:29 |
|
|
|
|
|
|
Az irgalmas samaritánus
Lukács 10,25-37
Halálra sebzetten és összezúzva, tépve
Haldoklom, s epedek. Már arcom is fakul,
A bágyadt szív megáll. A test a porba hull,
A lélek elalél ezer kemény ütésre.
Dermedt már minden ér. Elhalt szájam nyögése,
A halál itt lebeg. Fölfoghatatlanul
Súlyos a fájdalom... Oh, Jézus, drága Úr, |
| 2023-10-05 07:47:26 |
|
|
|
|
|
|
fényben.KOPPÁNYLátod-e, Koppány, hogy könnyezik néped?
Már sebzetten tollát hullajtja a Turul.
Hallod-e, hogy reccsen a Nagy Tölgy?
S a fiatal Nyír, sírva anyjához simul!
Bús keresztény papok húzzák a harangot, |
| 2023-09-21 21:00:45 |
|
|
|
|
|
|
SZILVESZTER LEVENTE VERSEISzilveszter Levente, (Tata 1974. november 27. - ) |
| 2023-09-18 21:45:23 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Anna Ahmatova, Lesznai Anna, Juhász Ferenc, Huszta Irén, Fonyó Tamás, Tamás István, Szilveszter Levente, Nagy Tölgy, SZILVESZTER LEVENTE VERSEI, irgalmas samaritánus, börtön galambja, nyarakból kiválott, embert megsegítse, öngyilkos végzet, megtört szívűeket, bágyadt szív, porba hull, lélek elalél, fiatal Nyír, fölfoghatatlanul, halhatatlansága, tapasztalataid, paradicsomból, emlékeztetőül, meglátogatott, látomásokkal, |
|
|
|
