|
 |
|
|
|
|
| mosolyát, s azt a csodaszép szempárt, melyet annyira szeretett. A délutáni sétán úgy fogták egymás kezét mint két kisgyermek. Hógolyóztak és fekvőangyalokat csináltak a hóban, s nagyokat nevettek. A fákról időnként hatalmas hópárnák pottyannak a nyakukba, de nem bánták. Estefelé megnyílt felettük a Tiziankék égbolt, és milliónyi, álomfehér hópille szállingózott alá. Sapkájukon tán |
| 2023-12-05 21:00:20 |
|
|
|
|
|
|
megmaradt. A papa bosszantására, sokszor mesélt az unokáknak az Ő fiatalkori botlásairól. Persze csak azokról, ami viccesebb és az Ő füleiknek is hallható volt. Ilyenkor aztán mindannyian együtt nevettek a papa viselt dolgain.
A mama tudott volna még cifrábbat is, de többet nem mesélt Viliről. Most halt meg szegény, nem volna illő - gondolta magában.
H |
| 2023-10-14 21:15:13 |
|
|
|
|
|
|
|
|
SZILVESZTER LEVENTE VERSEISzilveszter Levente, (Tata 1974. november 27. - ) |
| 2023-09-18 21:45:23 |
|
|
|
|
|
|
topáz.
Akad, aki gumisapkát húz fejére,
viszont ez a gyönyört csökkenti felére.
Ez az én gyengém, ezt el kéne hallgatnom,
én a nedvességet érezni akarom.
De hát mit nevettek, nem kell ezt megszólni,
és nem is kell mindjárt a rosszra gondolni.
Nincsen abba semmi, amit elmeséltem,
ha hiszitek, ha nem: az úszásról beszéltem.
|
| 2023-05-19 21:15:38 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
elhittem ,
hogy igaz lehet , nem naiv tévedés .
Bár őszülő tincseim már jelezték korom ,
de itt belül a szívem mélyén , úgy véltem
valós mit álmodom . Kacagtam , nevettem ,
s észre sem vettem , mi történik velem . . . ?
A boldogság mámorában , ismét álnokul
megsebezték szívem , s az idő is elsuhant
életem fölött . Gon |
| 2022-08-16 12:24:05 |
|
|
|
|
|
|
még suttogva sem,
Sosem beszélnek a nagyok.
Vörös csillag árnyékában
Készültünk az ünnepre.
Egy másik nép forradalmát
Énekkarral éltetve.
Gúnyosan nevettek rajtam
Akik akkor láthattak.
Nem tudtam, hogy novemberben
Ünnepelni nem szabad.
Nagyon fáj, és haragszom, mert
"Minden rendben" - ezt mondták.
Nem tu |
| 2022-05-23 20:00:49 |
|
|
|
|
|
|
kezdi,
Várj, míg a levét kiereszti!"
Illatozott a gyümölcsóra,
Epertál, Hamvas Béla módra - :
,,Ilyen finomat még nem ettél!"
Szemembe néztél, és nevettél.
A szoba zengő tündérkert lett,
Rigók ültek a szoknyád mellett,
Amíg a pompás, piros epret
Csillogó, fehér foggal etted.
Kedvesebbet csak én kóstoltam, |
| 2021-10-17 22:15:21 |
|
|
|
|
|
|
szívünkben szeretet.
Megköszönjük, azt a sok jót,
amit kaptunk tőletek.
Óvónéni, jaj de sokszor
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
vagy velem nevettél.
Meseország száz csodáját
megmutattad szívesen,
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen.
Véget ér, most mese, játék,
vár reánk az isko |
| 2021-06-05 21:45:03 |
|
|
|
|
|
|
leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?
Mesélj anya!
Mesélj rólam.
milyen lettem, amikor már
megszülettem?
Sokat sírtam, vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
- Ha én nem lettem volna,
akkor is szerettél volna? |
| 2021-05-30 22:15:00 |
|
|
|
|
|
|
szálig,
nem kellett Jézus senkinek sem.
Úgy beszélt, hogy csak hallgattak bölcsek,
visszarettentek a katonák...
Egy napon mégis botokkal jöttek,
megverték, nevettek, kigúnyolták.
Kezében volt égi hatalom,
rá fényes jövő várt, hírnév, karrier...
Kezébe szögeket vertek egy napon
kalapáccsal, meg a bűneinkkel...
(Két |
| 2021-04-09 22:00:11 |
|
|
|
|
|
|
tegnap volt - vagy épp az előtt?
Mikor még kacagva lebegtünk a város fölött.
Alattunk csak keskeny csíknak láttuk a Dunát
Akkor, ott ég és föld között, csodáról suttogtál.
Nevettem, hisz tudtam, a csoda csak Te vagy,
Ha nem számítjuk Ámort, a huncut kis nyilast.
Gondolatainkkal versenyt száguldott az idő,
- Hiszen csak tegnap volt - vagy épp az e |
| 2020-10-08 21:30:48 |
|
|
|
|
|
|
sejtettem azalatt,
Hogy te távol város végén,
Betegeknek menedékén
Vívod végső harcodat.
Míg utolsó könnyed pergett
És utolsót hörgött melled,
Rossz tréfán nevettem én
S kacagásom nem némult el,
Arcom percig sem borult el,
Árnyék nem lengett felém, -
Nesz nem jött a messzeségből,
Szózat sem morajlott égből,
Villám s |
| 2020-05-04 20:15:21 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Nagy Ilona, Szilveszter Levente, Andók Veronika, Sarkadi Sándor, Árvai Emil, Lőrinczi, Palágyi Lajos, SZILVESZTER LEVENTE VERSEI, Hamvas Béla, csodaszép szempárt, délutáni sétán, fákról időnként, papa bosszantására, papa viselt, mama tudott, gyönyört csökkenti, nedvességet érezni, rosszra gondolni, úszásról beszéltem, szívem mélyén, boldogság mámorában, levét kiereszti, szoba zengő, szoknyád mellett, öledbe vettél, napon mégis, |
|
|
|
