|
 |
|
|
|
|
Nap,
s az utcai lámpák egyenként kialudtak.
Én meg fölriadtam hirtelen, mint egy borz,
és keresni kezdtem a kijáratot.
A digitális óra derengő fényénél
megpillantottam a kávéscsésze körvonalait.
Ez volt a fogódzó, megragadtam a kávét
és mohón inni kezdtem,
mintha a sötétséget nyeltem volna le.
Lelkembe folyt az éj, a titok,
a lét é |
| 2022-10-07 00:14:22 |
|
|
|
 |
|
|
lett volna szerencsés, ha a katonai rendőrség
kirendelt emberei elcsípnek, amikor mindenki mással együtt nekem is az óvóhelyen lett volna a
helyem.
A távolban már megpillantottam a pályaudvar főépületét, amikor a semmiből vakító fényű
robbanások szívszaggató visszhangját hallottam mindenfelől. Olyan érzésem támadt, mintha
körülöttem minden irányból egyszer |
| 2021-05-12 22:12:28 |
|
|
|
|
|
|
|
|
| is nyomaszt s egyben felszabadít egy velem megesett dolog.Történt, hogy ellenszenvet éreztem egy munkatársam iránt. Bármit tett, sehogy sem találtam rajta elfogadható fogást. Ha megpillantottam, elöntötte agyamat, mellkasomat s gyomromat valami értelmezhetetlen, dühvel vegyülő undor. Meggyőződésem szerint, felépült bennem egyfajta mély elutasítás, melyből képtelen voltam kizökken |
| 2020-08-05 17:47:27 |
|
|
|
 |
|
|
GÁRDONYI GÉZA MUNKÁSSÁGAGárdonyi Géza (Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományo |
| 2020-04-28 21:00:45 |
|
|
|
|
|
|
|
|
tele.CSAPDARégóta vártam tőle a valamit
és dédelgettem a hozzá fűződő
öncsalásaim
Már majdnem sikerült
magamhoz szelidíteni
elvadult hiányát
amikor megpillantottam, ahogy
a l |
| 2019-11-10 22:00:00 |
|
|
|
 |
|
|
| szemlélődés teljes nyugalmában, mindent beragyogó fényességben álltam, telve csodálattal, és a fényesség közepén feltűnni láttam a Megváltó Keresztjét. E ragyogó fényesség legbensejében megpillantottam az én Uram, Jézus Krisztus szentséges emberségét. Éreztem, hogy Jézus Krisztus emberségéből a felség elmondhatatlan sugarai hatoltak lelkem mélyéig, úgy, hogy arra gondoltam: tökéle |
| 2019-08-23 17:10:32 |
|
|
|
 |
|
|
"Kétségbeesve mentem a tavaszi mezőn át. De aztán megpillantottam a rigót, néhány lépés távolban ugrált előttem, a papsajt, a lucerna és bükköny között, s megálltam.
Feketerigó volt, sárga csőrrel, s láthatóan boldog volt. A világegyetem része volt, szívét érzések és indulatok hatották át, sorsa előrelátható volt e világban, mint az én sorsom is, a szerelmet és a halált, a meg |
| 2019-03-01 14:39:36 |
|
|
|
 |
|
|
Schmidt Lívia:
Napfény-szimfóniaNéztem, ahogy felkel a Nap,
megpillantottam az első kis sugarat,
mely felszökött egy diófaágon,
csiklandozva az utolsó leveleket,
- csak kacagtak, csak nevettek -
majd hirtelen csend lett... mintha
a v |
| 2018-10-29 23:35:05 |
|
|
|
|
|
|
| szemlélődés teljes nyugalmában, mindent beragyogó fényességben álltam, telve csodálattal, és a fényesség közepén feltűnni láttam a Megváltó Keresztjét. E ragyogó fényesség legbensejében megpillantottam az én Uram, Jézus Krisztus szentséges emberségét. Éreztem, hogy Jézus Krisztus emberségéből a felség elmondhatatlan sugarai hatoltak lelkem mélyéig, úgy, hogy arra gondoltam: tökéle |
| 2018-08-23 11:39:11 |
|
|
|
 |
|
|
| Amikor megpillantottam, a nádirigó ugrott be, de biztosan nem az.-:) |
| 2018-08-03 17:58:16 |
|
|
|
 |
|
|
Soha nem érthetem meg, miért életem legszebb emléke a pillanat, mikor
tízéves lehettem egy téli délután beléptem anyám sötét, üres hálószobájába,
s a küszöbön állva megpillantottam a bútorok politúrján és a kályha csempéin
az ablak előtt, az utcán és a szemközti házak tetején világító hó kékes
visszfényét. E pillanat varázsát nem tudom elfelejteni. A hó k |
| 2018-04-28 08:54:39 |
|
|
|
 |
|
|
az, amikor fotós barátommal csónakba szálltunk Rajkánál, s egy délelőtt lecsorogtunk Mosonmagyaróvárig a Mosoni-Dunán. Az azóta választott lakóhelyemet, Feketeerdőt, többször is megpillantottam fél órán belül a vízről, s után a térképet böngészve csodálkoztam csak el, hogy micsoda kanyarokat vettünk a folyón.
Varga György Mosonmagyaróváron született bő hetven évvel ezelőtt, s |
| 2018-03-27 07:13:05 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Báger Gusztáv, Gárdonyi Géza, Major Gabriella, Limai Szent Róza, GÁRDONYI GÉZA MUNKÁSSÁGA, Magyar Tudományo, Megváltó Keresztjét, Jézus Krisztus, Schmidt Lívia, Varga György Mosonmagyaróváron, tavaszi mezőn, utcai lámpák, kávéscsésze körvonalait, sötétséget nyeltem, katonai rendőrség, óvóhelyen lett, pályaudvar főépületét, semmiből vakító, velem megesett, munkatársam iránt, hozzá fűződő, fényesség közepén, felség elmondhatatlan, világegyetem része, utolsó leveleket, nádirigó ugrott, |
|
|
|
