|
 |
|
|
|
|
legzordabb, büszke dac
És magányom, akár az érc,
Olvadatlan, mint a vas.
Enyém lenne a végső csúcs,
Fehér izzás, zord parázs, |
| 2019-07-01 09:32:44 |
|
|
|
 |
|
|
szájában szerce pipája, parazsa lángol,
vajh merre lehet szegény hazája, akire gondol?
Bár Barguzinban nem tivornócsna kocsma és művház,
nagy indulatja kis mellkasában hamar felszikráz.
Sejhaj, a pumpow felszökik nála, és akkor jajjaj,
szalad előle muzsik és múzsa lobogó hajjal,
zörög markában, attakírozván, vodkás flakonja,
három nap s éj |
| 2010-04-07 14:53:44 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
akár az érc,
Olvadatlan, mint a vas.
Enyém lenne a végsô csúcs,
Fehérizzás, zord parázs,
Melybôl kicsap az örök dal| |
| 2009-06-20 09:39:03 |
|
|
|
 |
|
|
telepedik rám.
Mi a valóság? Mi a délibáb?
Beszéltem én Jézus urunkkal?
Vagy képzeltem, hogy megszólal?
A kereszt egyre némán áll.
Felette egy csillag felszikráz.
Égi jel ez, tudom jól.
Egy Nemzet kél fel porából!
Uram, hálás szívvel köszönöm,
Hogy tűrted míg fiad könyörög!
...Lépek tovább az úton csendben |
| 2009-03-23 17:51:24 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Puszta Sándor, Prókai Tamás, végső csúcs, pumpow felszökik, végsô csúcs, kereszt egyre, csillag felszikráz, úton csendben, attakírozván, barguzinban, tivornócsna, mellkasában, olvadatlan, fehérizzás, felszikráz, legzordabb, megszólal, áldásféle, képzeltem, indulatja, telepedik, beszéltem, önmagamra, felszökik, magányom, köszönöm, |
|
|
|
