|
|
|
|
Mint az árnyék, mikor elhanyatlik, el kell mennem, és ide s tova hányattatom, mint a sáska."
Zsoltárok könyve 109.
Akaratomból is kihullassz,
Én akart, vágyott Istenem,
Már magamat sem ismerem
S Hozzád beszélni rontás fullaszt.
Üldöztetésimben kellettél
S kerestelek bús-szilajon
S már-már jajomból kihagyom
Neved, mely s |
2020-07-01 16:06:06 |
|
|
|
|
bíznak képességeikben, büszkék sikereikre, és kihasználják a kínálkozó lehetőségeket.
A boldog emberek, nagy álmodozók
"Amíg hiszünk álmainkban, nincs semmi, ami a véletlen műve lenne"
Richard Bach
A boldog emberek társas lények, szeretik az embereket, mindig nyitottak.
A boldog emberek hisznek abban, hogy befolyásolni tudják |
2020-04-19 21:15:45 |
|
|
|
|
|
képességeikben, büszkék sikereikre,
és kihasználják a kínálkozó lehetőségeket.
A boldog emberek, nagy álmodozók
,, Amíg hiszünk álmainkban, nincs semmi, ami a véletlen műve lenne"
Richard Bach
A boldog emberek társas lények,
szeretik az embereket, mindig nyitottak.
A boldog emberek hisznek abban,
hogy befo |
2019-06-12 22:00:52 |
|
|
|
|
álmodozók
13 ,,"Amíg hiszünk álmainkban, nincs semmi, ami a véletlen műve lenne"
Richard Bach
|
2018-12-19 22:00:05 |
|
|
|
|
SZILÁGYI DOMOKOSSzilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. j |
2017-11-05 20:30:12 |
|
|
|
|
Nemes Nagy Ágnes
Rózsafa
Parnasszien szonett Szigligeten
Kimondhatatlan vágyom azt a percet,
amelyben élek. S el nem érhetem.
Idő, idő! szüntelen benne reszket
a gyönyörűség és a félelem.
A szem fölmagzott, hosszú fűbe gázol,
egy mécsvirág, egy csíkos kerti szék,
gálic-kék szőlők, nádas pincegádor,
egy völg |
2017-09-18 15:23:03 |
|
|
|
|
Babits Mihály - Nyári idill
A város izzad. Este jár pedig.
Tárt ablakok és kézelőtlen ingujj.
... Bocsáss meg múzsám. Nem szalonba viszlek
de egyszerű jó emberek közé
s tán én is jó és egyszerü leszek:
légy te is múzsám jó és egyszerű.
Beteg vagy múzsám. Mennyi vágyakat
éltél át múzsám! Mennyi borzadást!
Előbb a léte |
2017-06-25 04:54:57 |
|
|
|
|
KOMJÁTHY JENŐ |
2017-04-20 18:00:10 |
|
|
|
|
Babits Mihály - Vérivó leányok
A sápadt, vérivó leányok
keringenek szivem körül;
zsineget fonnak zabolának -
hajrá! a Sátán úgy örül!
Zsineget fonnak zabolának
vacogó fogaim közé -
a legderekabb fiu lesz ma
az ördögé! az ördögé!
És megnyergelnek, megnyargalnak -
milyen gyönyörüség nekem! -| |
2017-02-01 06:34:18 |
|
|
|
|
Két férfi lépkedett a tengeren. Az egyik lassan, biztosan; mellette - fél lépéssel elmaradva, és mintha nem bíznék magában, kapkodóbban, néha bokáig lemerülve, el-elfúló lélegzettel - a másik (vagy a mása).
Mögöttük végtelen víz, előttük végtelen homok.
Talpuk alá a föveny úgy simult akár a víz, puhán és selymesen.
Két kő volt ott - csak két kő, sem |
2017-01-28 20:15:11 |
|
|
|
|
Babits Mihály - Sirvers
Itt nyugszom. Végre megnyugodtam
a hosszú szenvedés után.
Keserű lelkemet kiadtam
s mint dőlt fatörzs, fekszem sután.
Keserű lelkemet kiadtam,
mint fájó gennyet a beteg:
magamtól is védve maradtam:
akarva sem szenvedhetek.
|
2017-01-02 15:07:41 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Szilágyi Domokos, Babits Mihály, Komjáthy Jenő, Rónay György, Richard Bach, SZILÁGYI DOMOKOS, Nemes Nagy Ágnes, KOMJÁTHY JENŐ, boldog emberek, kínálkozó lehetőségeket, véletlen műve, szem fölmagzott, csíkos kerti, város izzad, egyik lassan, hosszú szenvedés, üldöztetésimben, képességeikben, kimondhatatlan, diakszogalanta, lehetőségeket, megnyergelnek, lelekkristaly, megnyargalnak, kihasználják, megnyugodtam, |
|
|
|