|
 |
|
|
|
|
Kárász Izabella - Nagypénteken
Nagypéntek gyásza úgy reám borult,
Ragyogott a nap, mégis alkonyult...
Csak álltam, álltam a napsugarakban
Nagypéntek gyásza zokogott a napban...
Én hallgattam a nehéz zokogást
És figyeltem a vérző M |
| 2024-03-29 16:58:23 |
|
|
|
 |
|
|
hadd halljuk, hogy milliónyi hang zeng:
hű szívek zengnek éneket, imát.
Csodásan óvnak jóságos hatalmak, |
| 2023-11-29 07:33:42 |
|
|
|
|
|
|
|
|
dalok.
Ha roskadok, keblére ölel,
Lecsókolja lelkemről a kínt,
S bűntépázta, fájó lelkemre
Égi vigaszt |
| 2023-06-17 21:18:30 |
|
|
|
|
|
|
Radnóti Miklós - Május
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
|
| 2023-05-10 22:50:44 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Almaszirmok - még ép a roncs ág -
igyekszenek, hogy szállni bontsák
kis lepkeszárnyuk - mily bolondság!
S ameddig ez a lanka nyúl,
a szegény fűszál lekonyúl,
fél, hogy örökre alkonyúl.
Borzongásuk a nem remélt vád -
|
| 2023-05-08 22:34:53 |
|
|
|
 |
|
|
reménytelen.Radnóti Miklós - MÁJUS
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái f |
| 2023-05-04 21:30:31 |
|
|
|
|
|
|
földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul...
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodródzó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkb |
| 2022-11-27 19:00:44 |
|
|
|
 |
|
|
merész,
de édesebb az őszi napsütés,
a csókja már nem éget,mint a láng
csak simogat,mint egykor jó anyánk,
szívünkre könnyű,enyhe fénye hull...
és mindennap korábban alkonyul,
korábban alkonyul.
Az ősz szerelme,mint a kósza szél,
hol lágy zene,hol vészes szenvedély,
a fény, az árny oly gyorsan változó,
mint életünk,e hullámzó folyó |
| 2022-10-14 18:10:11 |
|
|
|
|
|
|
Körmendi László : Hajnalpír
Alkonyul.
Csak bőröd fénylik a kanapén.
Itt domborulat, ott sejtelmes mély...
Minden gömbölyű, puha és meleg.
Annyira mozdulnék!
De annyira nem lehet!
Hányszor és hányszor élhetem mé |
| 2022-10-14 01:01:58 |
|
|
|
 |
|
|
bőrömbe
Vésve alkot?
Szeretni fogsz e még,
Ha kezem gyenge;
Ha sok dolgos nap
Ráncossá tette?
Szeretni fogsz e még,
Ha őszbe fordul;
Ha őzbarna hajam
Élete alkonyul?
Szeretni fogsz e még,
Vagy a sok forró nyár
Nélkülem múlik el?
És szíved messze jár? |
| 2022-10-03 05:44:14 |
|
|
|
|
|
|
merész,
de édesebb az őszi napsütés,
a csókja már nem éget,mint a láng
csak simogat,mint egykor jó anyánk,
szívünkre könnyű,enyhe fénye hull...
és mindennap korábban alkonyul,
korábban alkonyul.
Az ősz szerelme,mint a kósza szél,
hol lágy zene,hol vészes szenvedély,
a fény, az árny oly gyorsan változó,
mint életünk,e hullámzó |
| 2022-09-20 19:00:49 |
|
|
|
|
|
|
Május
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
|
| 2022-09-18 19:00:45 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Kárász Izabella, József Attila, Várnai Zseni, Körmendi László, Radnóti Miklós, nehéz zokogást, hegyről hűvös, lanka nyúl, szegény fűszál, tócsák fodródzó, hétköznapok bágyadt, őszi napsütés, kósza szél, vadgesztenyék, napsugarakban, sugárnyalábja, lepkeszárnyuk, hólyagszemén, nagypénteken, hagyatkozás, igyekszenek, almaszirmok, reménytelen, hétköznapok, borzongásuk, illatokkal, |
|
|
|
