|
 |
|
|
|
|
hallja.Kaffka Margit: PEZSGŐ DALFehér galagonya, - beh virágos!
Semmi közöm a szomorúsághoz!
Gyöngy a kedvem, Isten, ember lássa -
Kölcsön is vehet belőle, aki megkívánta.
Tudod-e, hogy letépem a húr |
| 2021-02-18 22:00:24 |
|
|
|
|
|
|
honunkat!IDEGEN HONBAN...Idegen honban járva-kelve,
Nézem sok tarka nép szokásit.
Más itt az ember, más a nyelve,
A szín, a hang, a mód beh más itt.
Szorongó szívvel, elfogódva
Törtetek népek se |
| 2020-05-04 20:15:21 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
Hányszor megcsodáltam . . .
Drága nagyanyámnak csillogó dér haja
őszülően szőke , ezüstössé a gondok
millió pókja , oly sok éveken át szőtte .
Mély redőket írtak arcára az évek , de
az ő élet kedvének ez sem vetett véget .
Ő mindig talált munkát , nem ült le egy
percre , ha bent nem akadt dolga , máris
szaladt is , gyomlálni a kertb |
| 2019-12-07 12:06:02 |
|
|
|
|
|
|
TELEKES BÉLA VERSEITelekes Béla (1891-ig Klein, Felsőtelekes, 1873. május 4. - Budap |
| 2019-07-29 20:00:22 |
|
|
|
|
|
|
|
|
forgatagban
ki-ki párjára talál.
Tarka lepke, kék pillangó,
titokzatos pávaszem
libben-lebben a zenére,
nézi sok kíváncsi szem.
Nyári réten holdsütésben
beh vidám a lepkebál:
millió gyöngyöt ragyogtat
a tengernyi zöld fűszál. |
| 2019-06-21 21:00:03 |
|
|
|
 |
|
|
szörnykigyókat kínoz az élősdi marás
S enyhűlni bús szagú vén görbe fákra kúsznak.
S a gyermekeknek én beh szívesen mutatnék
Halat, minőt találtam, aranyból s énekelt,
S züllött utamra olykor rózsát sodort a tajték
S olykor hizelkedőműl édes szél lengve kelt.
S olykor |
| 2018-04-27 04:59:12 |
|
|
|
|
|
|
szörnykigyókat kínoz az élősdi marás
S enyhűlni bús szagú vén görbe fákra kúsznak.
S a gyermekeknek én beh szívesen mutatnék
Halat, minőt találtam, aranyból s énekelt,
S züllött utamra olykor rózsát sodort a tajték
S olykor hizelkedőműl édes szél lengve kelt.
S olykor |
| 2018-04-27 04:52:09 |
|
|
|
 |
|
|
tavaszt!
Temető e bolygó,
tömegsír a földünk,
Mégis feltámadunk
és örökké élünk!
Szuhanics Albert
|
| 2017-08-20 09:37:50 |
|
|
|
|
|
|
főm a könyvre álmodón hajolt
S már bíborszínű volt a kis szoba.
Valami könnyű, léha, kósza szél
Rántotta fel az ócska ablakot,
Előttem szétzilálva lap, levél
S már hebehurgyán szívembe csapott.
Óh, Istenem! Távol, méntás mezők
Száz illatos koboldja tört reám, -
Kérők, ígérők, sejtők, sürgetők,
S reszketve, várva, félve hallgatám.
Ó |
| 2017-06-25 17:00:23 |
|
|
|
|
|
|
lelkem.
Ott a holdvilágos pázsiton kit láttam?
Angyal volt? Szellem volt? Fényes koronáját
Tündökletes szárnyát hasztalan kerestem.
Mind csak arra vártam: tűn ujra megszólal,
Mennybehivó édes, varázslatos szóval...
Ám a holdvilágon szemem elkáprázott,
Csak egy fényben úszó, élettől viruló
Ifjú fejet látott, egyebet nem látott.
|
| 2017-02-05 16:00:12 |
|
|
|
 |
|
|
gyere, rögtön bújjál el, mert jön haza az uram, s ha meglátja, hogy itt vagy, mind a kettőnket megöl. De hová? - gondolkozik az asszony. Hova bújtassa el a kisfiút? Gondolja magában, behozza a dagasztóteknőt, beteszi az ágy alá, s aláborítja a kisfiút.
Álmos volt a kisfiú, de úgy meg volt ijedve, hogy nem mert elaludni. Hát mikor üti az óra a tizenkettőt, támad nagy dör |
| 2016-06-07 09:07:31 |
|
|
|
|
|
|
fülem.EGYRE KÖZELEBBÉs egyre-egyre közelebb
megyek feléd, halál,
s már ki se ejtem nevedet.
Ifjan beh sokszor hívtalak,
s lázam hűsíteni
fejemre raktam a havad.
Most már sírokra |
| 2016-02-05 10:00:11 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Palágyi Lajos, Telekes Béla, Arthur Rimbaud, Kaffka Margit, Erdős Renée, Kosztolányi Dezső, PEZSGŐ DAL, IDEGEN HONBAN, TELEKES BÉLA VERSEI, Szuhanics Albert, EGYRE KÖZELEBB, részeg hajó, tengernyi zöld, élősdi marás, könyvre álmodón, ócska ablakot, holdvilágos pázsiton, holdvilágon szemem, fényben úszó, kettőnket megöl, dagasztóteknőt, szörnykigyókat, szomorúsághoz, apyrmfgttxgk, gyermekeknek, boldogságról, |
|
|
|
